40553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyárkémények, oszlopok, tornyok, csőépítmények és efféléknek cementtartalmú keverékből héjazat nélkül való előállítására

10—12. ábrák a 9. ábrához tartozó rész­letrajzok; a 13. és 14. ábra egy más foganatosítási alak vízszintes, 111. függélyes metszetben, míg a 15. ábra az utóbbi eljárásnál alkalma­zandó célszerű formaszekrény fölülnézete. Az eljárás részletes menetét az alábbiak­ban a mellékelt rajzokra való vonatkozás­sal fogjuk ismertetni. Mint említettük, a külső vázat, amelyet az összes ábrákon (l)-gyel jelöltünk, már a gyárban vagy a helyszínén több darab­ban állítjuk elő, azaz tagoljuk. Ez a tago­lás az építmény terjedelme és rendeltetése szerint akár vízszintes, akár függélyes irányú lehet, más szóval a vázat egymás felé vagy egymás mellé helyezendő dara­bokból készítjük. E célból az egyes dara­bok érintkezési fölületeit megfelelő hor­nyolással vagy másféle kapcsolkozással ké­pezzük ki. Az 1. ábra egy kör keresztmetszetű osz­lopot ábrázol, melynél az (1) váz által be­zárt teret teljesen kitöltjük a fönt emlí­tett cementanyag,gal; ezt az összes ábrá­kon végig (2)-vel, a vasbetéteket pedig (4)-gyel jelöltük. A 2. ábrábeli építményt úgy készítjük, hogy a (2) anyag döngölése közben egy középen elhelyezett magot húzunk fölfelé. A 3. és 4. ábrábeli kiviteli alakoknál két koncentrikus (1) vázat alkalmazunk, és a kettő között helyezzük el a (2) anyagot, mim el lett —minthogy ez az alak különö­sen kéményekhez alkalmas — hőszigetelés céljából (3) üregeket hagyhatunk. Az 5—7. ábráknál az (1) váz egyihásra helyezett darabjai alkotják az építmény tuliajdonké­peni testét, és az ezeknek üregeibe töl­tött (2) anyag és (4) vasbetét csak ezen darabok összefoglalására szolgálnak. Ter­mészetes* hogy a váznak egymásra helye­zendő darabjai minden esetben még füg­gőlegesen is tagolt részekből, szegmensek­ből is állhatnak, amit a rajzokon külön nem ábrázoltunk. A 8. ábrából kitűnik, hogy a váznak párhuzaanos falu darabjai egymáshoz képest eltolva, kötésben vannak elrendezve; természetes, hogy a függélyes irányú tagolásnál szintén szük­séges az egyes darabok kötéséről gondos­kodni. Ilyen függélyesen is tagolt épít­ményt mutat a 9. ábra, amely főképen nagyméretű építményeknél, így például víz­tornyoknál találhat alkalmazást. A10. ábra a 9. ábrábeli építmény x—y vonal szerinti metszetét tünteti föl^ amelynél az egyes egymás fölé helyezett darabok (5) hor­nyok révén kapcsolkoznak egymással, míg az egymás mellé helyezett darabok kap­csolkozása a 9. ábrában van föltüntetve, és pedig két különféle (A) és (B) kivitel­ben. (A)-nál egy tompa és (B)-nél egy hor­nyolt illesztést látunk, mindkettőnél a két rés közötti (6) hézagot kitöltjük cement­anyaggal. A 9. ábrábeli elrendezésnél az egyes darabokat építés közben vagy U-alakú (7) kampókkal tartjuk össze, ame­lyek az egyes darabok illesztésénél lévő (8) bordákat egymáshoz szorítva tartják, vagy pedig a (9) vasbetétek segélyével, amelyek az egyes darabokat gyűrű mód­jára összefoglalják. A (9) vasbetéteknek a (8) bordákon való átvezetése céljából ez utóbbiakat, pl. a 12. ábra szerint (10) fu­ratokkal, vagy pedig a 11. ábrán látható módon megfelelő (11) kivágásokkal láthatd juk el. Itt tehát lényegükben a vázrészek pár­huzamos falú és bordákkal összetartott (a rajzbeli példa szerint szegmensalakú) da­rabokból állanak, melyek egymás mellé és egymás fölé kötésben helyeztetnek el, és melyek a kész építménynél részint a vas­betétek, részint a betöltött anyag által tartatnak össze és egyesíttetnek egy ösz­szefüggő egésszé. Az építmény egyes darabjait vagy ál­landó keresztszelvénnyel készítjük, és ek­kor oly építményeknél is, amelyeknél cél­szerű, hogy fölül kisebb átmérőjűek legye­nek, az építményt állandó keresztszelvényű szakaszokra oszthatjuk, és az egyes kü­lönböző keresztszelvényű szakaszokat egy­egy átmeneti, pl. kúpos darabbal kötjük össze, vagy pedig egyenletesen szűkülő ke­resztszelvénnyel készítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents