40553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyárkémények, oszlopok, tornyok, csőépítmények és efféléknek cementtartalmú keverékből héjazat nélkül való előállítására

A találmánybeli eljárásnak ez az utóbbi változata különösen gyárkémények építésénél találhat alkalmazást, s e célból a vázdarabokat úgy készítjük, hogy azoknak úgy külső, mint belső fala a kéményfal hajlásának megfelelő hajlással bírjon, és az egymás mellé helyezendő darabok egy sokszögnek részeit képezzék. A 13. ábra ily eljárás szerint épített nyolcszögkeresztmetszetű kémény vízszintes metszetét mutatja, míg a 14. ábra annak függélyes metszetét és a darabok kötését tünteti föl. Tekintetbe veendő azonban, hogy a szűkülő keresztszelvénynek megfelelően az egyes szakaszok kerülete, vagyis az ezek által képezett sokszögek oldalai fölfelé haladva, rövidülnek s így az egyes vázdarabok az emelkedő kéménynél mindinkább rövidebbre készítendők. így tehát a kémény nagyobbodó magasságának megfelelően mindig más és más formaszekrényekre, volna szükség a különböző nagyságú vázdarabok készítéséhez. Ezt a 15. ábrában föltüntetett alkalmas (13) formaszekrény használatával kerülhetjük el. A formaszekrény e foganatosítási alakjánál a két (14) oldalfal mozgathatóan van elrendezve, és mozgatása pl. a (15) csavaranyán keresztülmenő (16) csavar forgatása által történhetik. A (17) mag két (171 1711) oldalfala szintén ki- és betolható azon célból, hogy azok különböző vázdarabok készítése esetén ugyanazon értelemben és mértékben legyenek mozgathatók, mint a forma (14) oldalfalai, miáltal a vázdarabnál változó hosszméret esetén is állandó húsvastagságot érhetünk el. A találmánybeli eljárás egy igen lényeges föltételéül szolgál, hogy az építmény váza a belehelyezett anyaggal lehetőleg szorosan kapcsolkozzék. E célból a váznak az ezen anyaggal érintkező fölületét érdesre készítjük, vagy pedig kiemelkedésekkel, rovátkolással látjuk el, amelyek a belehelyezett anyagot megfogva tartják, és azzal szoros kapcsolatot létesítenek. Az építmény váza a benne foglalt anyaggal szoros kapcsolatba lépvén, annak kiegészítő része, és azzal együtt egy egységes építményt, oszlopot, kéményt stb. alkot. A találmánybeli eljárás előnye az ismert héjazási eljárásokkal szemben egyrészt abban állj hogy minden megtámasztó, például deszkával való borítást fölöslegessé tesz, amivel pedig az építés nagymérvű gyorsítása jár együtt. Lényeges előnye továbbá a találmánybeli eljárásnak, hogy az aszerint előállított építmények egyenletesen ülepednek és csekély alapozást igényelnek, és amellett, hogy építésük gyorsan foganatosítható, fölépítésük után rövid idő múlva már használatba vehetők, de legfőként, hogy ezen eljárással oly építmények is létesíthetők cementtartalmú keverékből, melyek eddig nem, vagy csak nehézséggel voltak előállíthatók; így pl. nagy magasságú gyárkéményeknek betonból való előállítása csak jelen eljárás szerint válik lehetővé és gazdaságossá. Nagy fontossága van továbbá a találmánybeli eljárásnak vizi építményeknél is és mindenütt* ahol héjazatnak a helyszínén való fölállítása nehézségekbe ütközik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gyárkémények, oszlopok és efféle építményeknek cementtartalmú keverékből héjazat nélkül való előállítására, azáltal jellemezve, hogy először cementtartalmú anyagból az építmény külső • vázát vagy burkolatát több darabban elkészítjük, és azután ezeket a darabokat a helyszínén összeillesztjük, és egyidejűleg valamely cementtartalmú keverékkel, az egyes részek összetartása és a-z építmény szilárdságának növelése céljából részben vagy egészen célszerűen vasbetétek alkalmazása mellett kitöltjük', hogy ily módon az említett külső váz a belehelyezett anyaggal együttesen alkossa az építmény testét. 2. Az 1. pontbeli eljárás foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a külső vázat tetszőleges keresztmetszetű, egymásra helyezendő üreges darabokból ké-