40510. lajstromszámú szabadalom • Újítás írógépeken
_ 4 — sen egy (55) betűkart alkot, melyhez a (46) szögemelő egy (56) csap Segélyével van csuklósan erősítve, és pedig úgy, hogy az; (56) csap a betűkar két vége között fekszik (1. és 8. ábra). A betűkar mellső vége az (57) csap segélyével egy (58) vezető rúdhoz van csuklósan erősítve, mely viszont a (7) szegmensnek a 4. ábrán látható (59a) hornyába helyezett (59) dróttengelyre van forgathatóan ágyazva és a szegmens (60) haránthasítéka által vezettetik. Minden (46) mozgató emelőnek az (56) csuklócsap mögött egy (61) nyúlványa, vagy ujja van, mely a betűkar (54) oldallemezei közé helyezett (62) szög által alkotott ütközővel működik össze. A (61 62) ütközők a betűkarnak a hengerre való leütése előtt találkoznak és úgy működnek össze, hogy találkozás után a tulajdonképeni (55) betűkar és a hozzátartozó (46) mozgató emelő ez utóbbinak (47) forgástengelye körül egyetlen szilárd test gyanánt forognak. A (61) ujj vagy nyúlvány az (54) oldallemezek között foglal helyet és ezáltal a mozgató emelő és betűkar között minden oldalirányú viszonylagos elmozdulást megakadályoz, amellett pedig a betűkart a nyomtató mozgás utolsó időszakában kellően merevíti. A betűkart alkotó két (54) lemez szabad végei közé egy (63) test van helyezve, mely az oldallemezekhez (64) szögecsek segélyével van erősítve. A (63) test a betűkar szabad végén túlér és egy kúpos (65) furattal bír, mely a (67) betűtömb hátsó lapjából kiálló (66) kúpos szár fölvételére szolgál. Ezen szár a betűtömb hátsó lapjának az egyik betűvel, és pedig célszerűen az alsó (68) betűvel átellenes helyére van erősítve. A 8. ábra megtekintéséből azonnal kitűnik, hogy az egyes részek úgy vannak szerkesztve és elrendezve, hogy a betűkar nyomtató helyzetében az (58) vezető rúd és a tulaj donképeni (55) betükar végeit összekötő (57) csuklócsap a hozzátartozó vezető rúd (59) forgáscsapján és a megfelelő (46) mozgató emelő (47) forgás, csapjain átfektetett (a) sík fölött csekély magasságban fekszik. Ezen elrendezés nagy fontossága abban áll, hogy a betű a nyomtatási mozgás utolsó időszaka alatt teljes erővel üthet a hengerre s a tuiajdonképeni (55) betűkar és annak (46) mozgató emelője ezen időszak alatt egyetlen merev test gyanánt lendülhet ki a (47) tengely, mint forgási középpont körül. A szegmens alakú (69) festékpárnát, melynek festőlapja rézsútosan áll, egy (69a) fémvályú vagy csatorna veszi föl, melyet (70) karok tartanak (1. ábra). Ez utóbbiak a (48) tartókat a (8) szegmenshez foglaló (50) csavarok által rögzíttetnek helyükön, úgy, hogy a festékpárnát szintén a (8) szegmens hordja, mivel a párnát a szegmens fölött tartó (70) karok a (48) tartókhoz, ezek pedig a szegmenshez vannak erősítve. A betűkarok rendes körülmények között nyomtató fölületeikkel a festékpárnán nyugoszmak sa betűmozgató szerkezet működésbe hozatala alkalmával a betűk, midőn a nyomtató helyzetbe mozognak, az 1. ábrán szakadozott vonallal föltüntetett (b) utat írják le, melynek megtekintéséből kitűnik, hogy a betű először fölfelé és előre, azután pedig majdnem teljesen vízszintes irányban hátrafelé halad, míg végül az 1. és 8. ábrán vázlatosan föltüntetett (71) hengerhez ütközik. Ez utóbbi a fölső és alsó betű lenyomtatásának megfelelően ismert módon fölemelhető vagy lesülyeszthető. A betűtömb a nyomtatási helyzetbe való mozgásának utolsó időszaka alatt egy helytálló (72) vezetékben halad, mely alsó végénél fogva a gép födőlapjához van erősítve. A (72) betűvezeték központi nyílásának belső falai a (73) helyeken le vannak rézselve, hogy a betűtömb oldalfalaival összeműködhessanek és azt a nyomtatási helyzetbe Vezethessék, míg a betűvezeték baloldala a (74) helyen ki van vágva, hogy az utoljára leütött betű vagy írásjel az író előtt láthatóvá váljék, midőn a kocsi egy betűtávolsággal tovább mozdul. Ennélfogva a betűvezeték nem akadályozza meg, hogy a gépen író a leütött betűt mindig láthassa, j.
