40510. lajstromszámú szabadalom • Újítás írógépeken
amellett pedig a betűtömböt minden oldalról körülveszi úgy, hogy ez utóbbi pontosan a kellő helyre üt le. A különböző hosszúságú billentyűkarokat nemcsak különböző pontokban célszerű öszszekötni a (28) szögemelőkkel, mint az 5. ábra mutatja, hanem azonkívül előnyös azokat már kezdetben különböző magasságokban, vagyis úgy elrendezni, hogy a gép mellső részétől számított első billentyűsor karjainak mellső végei a normális helyzetben legalacsonyabban, a második sor billentyűkarjai a normális helyzetben valamivel magasabban, a harmadik sor billentyűkarjai még magasabban s végül a negyedik sor billentyűkarjai a legmagasabban feküdjenek. Más szavakkal, a billentyűzet úgy van elrendezve, hogy a billentyűkarokhoz- tartozó billentyűk négy sorban s a szomszédos billentyűkai ok billentyűi különböző sorokban feküszr.ek (3. álra), amellett pedig a szomszédos billentyűkarok különböző hosszúak (1. ábra) és elől külön. böző magasságokban végződnek. Ennek dacára az összes billentyűkarok (22) billentyűi ugyanolyan mértékben, és pedig az 5. ábrán látható (c) szakadozott vonalig sülyednek le, midőn lenyomatnak. A billentyűkarok alatt harántirányban az egyetemes (75) kioldó rúd van elrendezve, mely körülbelül a (25) csatlórudaknak a billentyűkarokkal való összeköttetési pontjai alatt fekszik (5. ábra). A kioldó rúd fölső lapja a legalacsonyabban fekvő billentyűkarok alatt, kb. 1.6 mm. távolságban foglal helyet úgy, hogy a lenyomott billentyűkarok egy ideig szabadon mozognak, mielőtt a kioldó rudat elérnék és ez, utóbbi a kocsit kiakasztaná. Mint az elmondottakból föntebb kitűnik, a billentyűkarok úgy vannak elrendezve', hogy a gép valamelyik oldalától számított négy szomszédos billentyűkar közül mindegyik más-más, és pedig fokozatosan növekedő távolságban fekszik a kioldó rúdból s ennek következtében különböző utat tesz meg szabadon, mielőtt a kioldó rúdhoz ütköznék. A szabadon megtett utat azon távolság határozza meg, amelyben a normális helyzetét elfoglaló billentyűkar a szintén normális helyzetben lévő kioldó rúdtól fekszik. Azonban a kioldó rúd mégis mindegyik billentyűkar által egyenlő mértékben nyomatik le, mivel, mint már említve volt, az összes billentyűkarok, lenyomás alkalmával mindnyájan az 5. ábrán látható (c) szakadozott vonalig sülyednek. Ennélfogva a kocsi kiakasztására szolgáló szerkezet mindig egyenlő mértékben less befolyásolva, akármelyik billentyű nyomatik is le, tekintett nélkül a billentyűkarok különböző normális helyzeteire', mivel a kioldó rudat mindegyik billentyűkar egyenlő erővel és egyenlő távolságra mozdítja el és ennek következtében a kioldó rúd által működtetett kiakasztó szerkezet befolyása is független lesz a lenyomott billentyű normális vagy kezdőhelyzetétől. A kiakasztószerkezet a kocsit mindig ugyanazon mértékben bocsátja tovább, akár a legrövidebb s rendes helyzetükben a legmagasabban fekvő billentyűkarokhoz tartozó billentyűt, akár j pedig a leghosszabb s rendes helyzetükj ben a legalacsonyabban fekvő bilkntyökarokhoz tartozó billentyűt nyomunk le. A (75) kioldó rúd két végéra egy-egy j (76) kar van erősítve s ezen karok egy (77) lengő tengellyel állnak merev kapcsolatban, mely a gép talapzatába ágyazott (77a) csavarszögeken forog. A (76) karok egyikét egy (76a) rúgó támasztja alá, mely a (75) kioldó rudat rendes körülmények között fölemelt helyzetben tartja. A (77) tengelyből egy (78) kar nyúl hátrafelé, melynek szabad vége a fölfelé haladó (79) csatlórúddal, ez pedig a (82) csap körül lengő (81) szögemelő előre nyúló (£0) karjával áll csuklós kapcsolatban. A (81) szögemelő a szokásos (83) kilincset hordja, mely a (föl nem tüntetett) kocsi (84) fogaslécével kapcsolódik. A rajzon a szokásos kiakssztó szerkezet van föltüntetve s magától értetődik, hogy ehelyett bármely más megfelelő szerkezet alkalmazható. A kioldó rúdnak a fönt leírt módon való működtetése alkalmával a lenyomott billentyűhöz tartozó betű már majdnem teljesen a nyomtatási helyzetbe érkezik, mi-