40510. lajstromszámú szabadalom • Újítás írógépeken

amellett pedig a betűtömböt minden oldal­ról körülveszi úgy, hogy ez utóbbi ponto­san a kellő helyre üt le. A különböző hosszúságú billentyűkarokat nemcsak különböző pontokban célszerű ösz­szekötni a (28) szögemelőkkel, mint az 5. ábra mutatja, hanem azonkívül előnyös azokat már kezdetben különböző magassá­gokban, vagyis úgy elrendezni, hogy a gép mellső részétől számított első billentyűsor karjainak mellső végei a normális hely­zetben legalacsonyabban, a második sor billentyűkarjai a normális helyzetben va­lamivel magasabban, a harmadik sor bil­lentyűkarjai még magasabban s végül a negyedik sor billentyűkarjai a legmagasab­ban feküdjenek. Más szavakkal, a billentyű­zet úgy van elrendezve, hogy a billentyű­karokhoz- tartozó billentyűk négy sorban s a szomszédos billentyűkai ok billentyűi kü­lönböző sorokban feküszr.ek (3. álra), amel­lett pedig a szomszédos billentyűkarok kü­lönböző hosszúak (1. ábra) és elől külön­. böző magasságokban végződnek. Ennek da­cára az összes billentyűkarok (22) billen­tyűi ugyanolyan mértékben, és pedig az 5. ábrán látható (c) szakadozott vonalig sü­lyednek le, midőn lenyomatnak. A billentyűkarok alatt harántirányban az egyetemes (75) kioldó rúd van elrendezve, mely körülbelül a (25) csatlórudaknak a billentyűkarokkal való összeköttetési pontjai alatt fekszik (5. ábra). A kioldó rúd fölső lapja a legalacsonyabban fekvő billentyű­karok alatt, kb. 1.6 mm. távolságban fog­lal helyet úgy, hogy a lenyomott billen­tyűkarok egy ideig szabadon mozognak, mielőtt a kioldó rudat elérnék és ez, utóbbi a kocsit kiakasztaná. Mint az elmondot­takból föntebb kitűnik, a billentyűkarok úgy vannak elrendezve', hogy a gép vala­melyik oldalától számított négy szomszé­dos billentyűkar közül mindegyik más-más, és pedig fokozatosan növekedő távolság­ban fekszik a kioldó rúdból s ennek kö­vetkeztében különböző utat tesz meg sza­badon, mielőtt a kioldó rúdhoz ütköznék. A szabadon megtett utat azon távolság ha­tározza meg, amelyben a normális helyze­tét elfoglaló billentyűkar a szintén nor­mális helyzetben lévő kioldó rúdtól fekszik. Azonban a kioldó rúd mégis mindegyik bil­lentyűkar által egyenlő mértékben nyoma­tik le, mivel, mint már említve volt, az összes billentyűkarok, lenyomás alkalmával mindnyájan az 5. ábrán látható (c) szaka­dozott vonalig sülyednek. Ennélfogva a kocsi kiakasztására szolgáló szerkezet min­dig egyenlő mértékben less befolyásolva, akármelyik billentyű nyomatik is le, te­kintett nélkül a billentyűkarok különböző normális helyzeteire', mivel a kioldó rudat mindegyik billentyűkar egyenlő erővel és egyenlő távolságra mozdítja el és ennek következtében a kioldó rúd által működ­tetett kiakasztó szerkezet befolyása is füg­getlen lesz a lenyomott billentyű normá­lis vagy kezdőhelyzetétől. A kiakasztószer­kezet a kocsit mindig ugyanazon mérték­ben bocsátja tovább, akár a legrövidebb s rendes helyzetükben a legmagasabban fekvő billentyűkarokhoz tartozó billentyűt, akár j pedig a leghosszabb s rendes helyzetük­j ben a legalacsonyabban fekvő bilkntyöka­rokhoz tartozó billentyűt nyomunk le. A (75) kioldó rúd két végéra egy-egy j (76) kar van erősítve s ezen karok egy (77) lengő tengellyel állnak merev kapcso­latban, mely a gép talapzatába ágyazott (77a) csavarszögeken forog. A (76) karok egyikét egy (76a) rúgó támasztja alá, mely a (75) kioldó rudat rendes körülmények között fölemelt helyzetben tartja. A (77) tengelyből egy (78) kar nyúl hátrafelé, melynek szabad vége a fölfelé haladó (79) csatlórúddal, ez pedig a (82) csap körül lengő (81) szögemelő előre nyúló (£0) kar­jával áll csuklós kapcsolatban. A (81) szög­emelő a szokásos (83) kilincset hordja, mely a (föl nem tüntetett) kocsi (84) fo­gaslécével kapcsolódik. A rajzon a szoká­sos kiakssztó szerkezet van föltüntetve s magától értetődik, hogy ehelyett bármely más megfelelő szerkezet alkalmazható. A kioldó rúdnak a fönt leírt módon való mű­ködtetése alkalmával a lenyomott billen­tyűhöz tartozó betű már majdnem telje­sen a nyomtatási helyzetbe érkezik, mi-

Next

/
Thumbnails
Contents