40478. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogén-oxygén vegyületeknek előállítására

Megjelent 1907. évi november hó 29-én. MAGY. g*^ KIR. SZABADALMI FFLU HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 40478. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás nitrogén-oxygén vegyületeknek előállítására. WESTDEUTSCHE THOMASPHOSPHAT-WERKE G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. A bajelentés napja 1907 április hó 24-ike. A nitrogén-oxigénvegyületek előállítására szolgáló eddigi eljárásoknál, melyeknél levegőt, vagy más oxigén-nitrogénkeveréket vezetünk a villamos fényívhez, különösen kétféle hátrány lép föl: a fényívet egyrészt a hideg levegő, vagy hideg gáz lehűti és hőfoka ezáltal annyira süly ed, hogy nitrogén-oxydok csak kis mennyiségben keletkezhetnek. Ezen lehűtéssel azonban másrészt egy más hátrány is jár. A fényív, mint ismeretes, három övből áll, melyek közül a legalsó a legforróbb, míg a két fölötte fekvő öv hidegebb. A nitrogén-oxydok képződése a legforróbb övben történik, míg a hidegebb övekben azoknak újólagos bomlása következik be, ami 1690 kb. 1100® C-ig terjedő határok között történik. Ha tehát a fényívhez hideg levegőt vezetünk, úgy nemcsak hogy a lehűlés következtében kevesebb nitrogén-oxyd képződik, hanem az alacsonyabb hőfok következtében nagyobb bomlási övek jönnék létre úgy, hogy a már különben is kisebb menynyiségben képzett nitrogén-oxyd ezenkívül még nagy mértékben újra szétbomlik. Hogy ezen két hátrányt, azaz egyrészt a fényívnek lehűlését és a terményeknek e [ miatti kisebb mértékben való képződését, másrészt a szétbomlási öveknek keletkezését és a képződött nitrogén-oxydoknak ennek folytán létrejövő újólagos szétbomlását kiküszöböljük, jelen eljárás szerint nem hideg levegőt, hanem melegített levegőt vezetünk a fényívhez. Az eszközölt kísérletek szerint azonban ezen eljárás gyakorlatilag csak akkor használható, ha a hevítést elég magas hőfokig folytatjuk. 500- 600° C-ra való hevítés pl. még mindig az említett hátrányokkal jár, mivel ezen alacsony hőfokok a villamos fényívre léhűtő hatással bírnak. Ha azt akarjuk, hogy az eljárás eredményes legyen, a hevítést azon hőhatárig kell folytatnunk, melynél a nitrogén-oxydok képződése éppen megkezdődik, tehát legalább 1000° C-ig. A fényív csak ezen határon túl kezd oly hőfokokat fölvenni, melyek technikailag fölhasználható kiaknázást engednek meg és melyeknél egyúttal (föltéve, hogy a fényívhez vezetett energiamennyiség nem növekszik túlságosan) a szétbomlási öv kisebbé válik. Ilyen, legalább 1000 C°-ra előmelegített levegő hozzávezetése által igen forró lángot nyerünk, mely csak egy lángképző övből áll és melynél a hozzávezetett