40409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenyér előállítására
Megjelent 1907. évi november lió 20-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 40409. szám. X/j. OSZTÁLY. Eljárás kenyér előállítására. IFJ. SCHLÜTER TIVADAR TECHNIKUS FÖRDERSTEDTBEN. Pótszabadalom a 36770. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1906 julius hó 3-ika. Jelen találmány a 36770. számú szabadalomban jellemzett eljárás változtatásaira, illetve további kiviteli alakjaira vonatkozik, mely eljárás értelmében a kenyeret a gabonaszemek összes alkatrészeiből állítjuk elő és pedig a gabonának az őrlési folyamat által kapott különböző alkatrészeinek (finom liszt, másodrangú liszt és korpa) külön kezelése által. A találmány értelmében végzett változtatások csak a korpa föltárásának különleges módjaira vonatkoznak, mimellett a korpát, lehető tökéletes föltárás | után úgy, mint a törzsszabadalomban leírt eljárásnál, a már kész előtésztához a végleges tésztakészítésnél adjuk hozzá. A korpának meleg levegő segélyével való föltárására és egyidejűleg a korpához hozzáadott víz mennyiségének csökkentésére, a korpát nem főző-, hanem sütőfolyamat által tárjuk föl. Minthogy ezen esetben csak annyi vizet kell hozzáadni, mint amennyi a tésztakészítéshez szükséges, ennélfogva természetesen tüzelőanyagot is megtakarítunk, minthogy sokkal kevesebb vizet kell elgőzölögtetni. Ezenkívül a kapott kenyérszerű termék szárítása sokkal gyorsabban és könnyebben történik, mint a törzsszabadalom szerint, mert a sütőfolyamat alatt az amúgy is kevesebb víz egy nagy része már elgőzölög. Minthogy ezenkívül a termék nem oly tésztás, mint a törzszabadalomnál, hanem darabos, ennélfogva a szárításra közönséges aszalókat, kétszersült - pörkölőkemencéket, vagy hasonló kemencéket használhatunk. A kapott száraz anyagót fölaprítjuk, ill. megőröljük és azután a már kész előtésztához adjuk és az utóbbival együttesen kenyérkészítéshez használjuk föl. A munkamenet következőképen megy végbe: A gabona őrlésénél kapott átcsapatokat és héjrészeket, ha még nagyon darabosak, alkalmas őrlőgépekben kissé fölaprítjuk. Ezután annyi vízzel kevertetnek, hogy szilárd, képlékeny tésztát kapjunk. Ezen tésztát tetszésszerinti, azonban célszerűen körülbelül 40 cm. hosszú és 15 cm. széles és magas darabok alakjára hozzuk. A darabokat jól fűtött sütőkemencébe toljuk és fokozatosan melegítjük. A melegítés tartama a kemence hőmérsékletétől és attól függ, hogy mily mértékben akarjuk a korpa cellulóza- és szénhydráttartalmát átalakítani. Az ily módon kezelt korpa befelé halványodó sötétbarna színt vesz föl és igen aromás illattal bír; ezen korpának vízzel való keveréke szűrés után és Fehling-féle oldattal reakcióba hozva erős gyümölcscukorreaktiót mutat. A kapott korpakenyereket a hozzájuk .