40210. lajstromszámú szabadalom • Légnyomású fék javított fékhengerrel és vezérműszeleppel

— lenyitja é3 csak ezután húzza le a (8) tolattyút a dugattyúméi fölső oldalán alkalmazott tárcsa segélyével ós pedig addig, mig a (9) csatorna nyílása a (10) hengercsatorna nyí lását födi. Ezután a (11) nyíláson, tolattyú (12) oldalfuratán (2. ábra) és a nyitott (7) lépcsőző szelepen, valamint a (9, 10) csatornákon át nyomólevegő áramlik a (3) légtartányból az (l) fékhengerbe. Ha a légnyomás az (5) dugattyú fölső oldalán kissé a vezetéknyomása alá csökkent, akkor az (5) dugattyú annyira fölemeltetik, hogy a (7) lépcsőző szelepet zárja, anélkül azonban, hogy a (8) tolattyút fölfelé mozgatná. A vezérműszelep részei addig maradnak ezen középhelyzetben, míg a fékezés megismételtetik, vagy a vonatvezeték nyomása a fékek inegeresztése céljából növeltetik. Az (1) fékhengerbe beeresztett nyomólevegő a (10) csatornán át a (20) segéddugattyú felé áramlik és utóbbit a (21) fődugattyúval együtt a (22) rúgó hatásával ellentétesen előrenyomja. Ezáltal a féktuskók gyorsan a kerekekhez szoríttatnak és a fődugattyú (23) munkatere légköri levegővel telik meg, mely a dugattyú kerülete körül, valamint (2<t) hornyokon (vagy hasonlóan elrendezett csatornákon) át áramlik be, míg a (21) dugattyú e hornyokon túl nem tolatik. A (20) segéddugattyú csak ezután teszi a (25) hornyokat (vagy megfelelő furatokat) szabaddá, melyeken át a nyomólevegő a (23) térbe áramlik és a fődugattyú segélyével a féktuskókat fokozott erővel a kerekekhez szorítja. A (24) vájatok vagy hornyok helyett egy önműködő visszacsapó szelep, golyószelep vagy hasonló is alkalmazható, melyen át a (21) dugattyú előremozgása alkalmával a (23) térbe légköri levegőt szív be és melyet a (23) térbe ezután bevezetett njomólevegő elzár (10. ábra). Minthogy a (23) tér a nyomólevegő beáramlása előtt légköri levegővel telik meg, ennélfogva a fékezőerő nagyobb, mint az esetben, amikor ezen térben előbb légritkítás állíttatik elő, amint az a közönséges fékhengereknél szokásos. A találmány tárgyát képező elrendezésnél tehát kisebb (3) iégtartányok alkalmazhatók, ha nincs fokozottabb nyomásra szükség. A hengernek légköri levegővel való előzetes megtöltése folytán a fékezőerő azon különbségei is lényegesen csökkentetnek, melyek a vezetéknyomás egy adott csökkentésénél, a fékdugattyúk különböző lökethossza folytán a vonat egyes járművein föllépnek. A vonat összes fékei tehát sokkal egyenletesebb erővel kerülnek működésre,különösen gyönge fékezéseknél. A (20) segéddugattyú a fékek minden meghúzásánál azonnal mérsékelt nyomást fejt ki a féktuskókra és a (25) horony keresztmetszetének méretezése által elérhetjük, hogy a nyomólevegő többé vagy kevésbé gyorsan áramlik át e hornyon a (23) térbe. Ha e hornyot szűkre készítjük, akkor az eredeti fékezőerő oly fokozatos növelése létesíthető, hogy a (20) segéddugattyúk a vonat össz* s járművein tökéletesen működésre kerülnek, mielőtt a (21) fődugattyúk a vezetékkibocsátás közelében fekvő hengerekben lényeges nyomást fejtenek ki. A vonatok ezután lassan, simán állíttatnak meg. anélkül, hogy a kocsik egymásba ütközése és visszacsapódása által lökések lépnének föl. A (25) horony ékalakkal bírhat, hogy annál több nyomólevegő áramoljék át, minél jobban szoríttatik a (20 és 21) dugattyú előre; vagy pedig (26) fúratok alkalmazhatók, melyek szintén a (23) térbe vezetnek és melyeket a (20) segéddugattyú egymásután szabaddá tesz, ha kellően előre mozgattatott. Amennyiben a féksaruk kopása folytán a dugattyúlöket megnagyobbodnék, a (20) segéddugattyú fokozatosan nagyobb átbocsátókeresztmetszetet tesz szabaddá é3 egyenlő időközökben több nyomólevegő áramlik át a (23) térbe, föltéve, hogy a (10) csatornán át kellő menynyiségű levegő áramlik be. Különböző dugattyúlöketekkel bíró hengerek tehát egyenlő idő alatt töltetnek meg, miáltal a fékhatás az egész vonaton szintén egyenletesebb és lökésmentesebb lesz. A (2) vezérműszelep fönt leírt működési módja, úgy mindennemű üzem-, mint vészfékezéseknél is ugyanaz. A fékhenger csak egy úton tápláltatik és mindenkor a (9 és 10) csatornáknak egymáshoz képest elfog-