40155. lajstromszámú szabadalom • Javítások a gyufák előállítására szolgáló eljáráson
szákba való mártogatás könnyen és gyorsan, sőt köteggé egyesített gyufaszálakkal is ép oly könnyen végezhető, mint a keretekbe foglalt gyufaszálakkal. Az új eljárás azon alapszik, hogy a gyújtómasszának azon közökbe való behatolását elkerüljük, melyek a gyufaszálaknak kötegekbe vagy közönséges keretekbe való foglalásánál képeztetnek és az eljárás főelőnye abban áll, hogy a valamely alkalmas készülék által — az ismert csöves keretek vagy hasonlók alkalmazása nélkül — megfogott gyufaszálak közvetlenül, hosszabb előkészületek nélkül, a legrövidebb idő alatt mártogathatok, mimellett a gyufaszálak összeragadásától egyáltalán nem kell tartani. Ezen cél elérésére az alábbiakban leirt eljárások mutatkoztak igen gyakorlatiasnak és célszerűnek. 1. A szokásos módon keretekbe vagy kötegekbe foglalt gyufaszálaknak a gyújtófej fölvételére szolgáló vége egy érdes fölületen vagy másképen ledörzsöltetik vagy lecsiszoltatik. Az emellett kapott faliszt a gyufaszálak közötti hézagokba szorul és ily módon a gyújtómasszának, az erre következő mártogatásnál, az említett hézagokba való behatolását megakadályozza. 2. A megfelelően összefogott gyufaszálak közötti hézagokba, tetszés szerinti poralakú anyagot helyezünk, ami súrolás vagy végigseprés által történhetik. Ezen szigetelőanyag megakadályozza, hogy a gyújtómassza a hézagokba behatolhasson. Ha a gyufaszálakat a mártogatás előtt a két föntemlített eljárás egyike szerint előkészítettük, akkor minden további munkafolyamat nélkül a gyújtómasszába márthatok és azután megszáríthatok. Az elmondottakból kitűnik, hogy a gyufaszálak a kötegek oldásánál vagy a keretből való eltávolításnál a szigetelő anyag folytán önmaguktól könnyen szétesnek, miáltal a célt teljesen elérjük. Ugyanezen célt, azaz az összeragadás, vagy a gyújtómasszának a hézagokba való behatolásának elkerülését azonban azáltal is elérhetjük, hogy a mártogatás alatt egy hideg vagy meleg légáramot hajtunk át a 2 — | kötegen vagy a kereten, miáltal még több időt és munkát takarítunk meg, amennyiben a hézagok kitöltése vagy a gyufaszálaknak egymástól poralakú anyag által való elszigetelése elmarad. A bevezetésben említett javítás célja az, hogy a gyufaszálak többé vagy kevésbé látható fejjel állíttassanak elő. Ugy a közönséges, mint az úgynevezett biztonsági gyufák is azon hátránnyal bírnak, hogy a gyufaszál egyik végén ülő, a fejet képező gyújtómassza a gyufaszál dörzsölésénél vagy meggyújtásánál könnyen lepattan, vagy szétugrik, ami sok kellemetlenséggel, sőt veszélyekkel jár. A találmány értelmében ezen hátrányt teljesen elkerüljük, amennyiben a fejet mechanikus és fizikai vegyi fogások által anynyira csökkentjük, hogy egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben áll ki a gyufaszálból. Hogy a találmány értelmében többé vagy kevésbé látható fejjel bíró gyufaszálakat állíthassunk elő, első sorban arról kell gondoskodni, hogy a lángot átvivő anyag, pl. a közönséges gyufáknál a kén, ne a gyufaszálra vitessék föl, hanem a gyufaszálban helyeztessen el. Ez legegyszerűbb módon azáltal történik, hogy a gyufaszálak végét alkalmas módon és oly a célnak megfelelő anyagokkal telítjük, melyek átvivő anyag gyanánt szolgálnak. Ezután a gyujforfiaszszát a gyufaszálak végében vagy végének közelében elrendezett furatokba, hornyokba vagy hasonlókba helyezzük. Ezen két fogás által a gyújtófejet minimálisra csökkentjük és ezáltal minden veszélyt és kellemetlenséget elkerülünk. Hogy ily módon például a közönséges gyufaszálakat egészen a gyújtómassza fölhelyezéséig előkészítsük, a gyufaszálak végét érdessé tesszük és lazán kiszórt kéuporba mártjuk. Emellett csak annyi kén tapad az érdes végekhez, mint amennyi a lángnak a gyújtómasszáról a faanyagra való átviteléhez föltétlenül szükséges. Ezután a gyufaszálakat szokásos módon keretekbe vagy kötegekbe foglaljuk, egy melegítőkamrába viszszük és a kén olvadási pontjánál magasabb