40148. lajstromszámú szabadalom • Javítások egyetemes tartóhengerműveken

— 2 — 5. és 6. ábra a vezetődarabok két különböző kiviteli alakját, illetve két elrendezését tünteti föl. A föltüntetett hengerműnél példaképen a fölső (a) lemez van helytállóan ágyazva, amennyiben a hengerállványokon erös (s) ékek vannak átdugva. A fölső henger (t) csapágycsészékben van ágyazva, mely csészék a (c) hengerállványok megfelelő toldatán (u) ékek által rögzíttetnek, míg az alsó (b) lemez az alsó vízszintes hengerrel együttesen emelhető és sülyeszthető. A rajzon föltüntetett példánál (1. ábra) e célra egy hosszú (d) ék szolgál, mely hydraulikus hengerek vagy más szerkezetek által ide és oda tolatik. Természetes, hogy az elrendezés akképen is foganatosítható, hogy a fölső lemez emeltetik és sülyesztetik, míg az alsó helyben áll, mi mellett a hengerek magassági helyzetének beállítása nyomócsavarok által is eszközölhető. Az (a) és (b) lemezek külső oldalaikon (r) vezetődarabokkal bírnak, melyeknek ferde (x) és (p) fölületei (4. és 5. ábra) a függélyes hengereknek (v) ágyazódarabjain alkalmazott háromszögletes toldatokat körülzárják. Ezen toldatok a (v) ágyazódarabok mindkét oldalán alkalmaztatnak. Maguk az ágyazódarabok az alsó (b) lemez fölött harántirányban rendeztetnek el úgy, hogy háromszögletes toldatok (5. ábra) lazán fekszenek az (a) és (p) vezetőfölületeken és ezeken a vízszintes hengerek hosszirányában csúsztatnak. Ezután a fölső (a) lemez és a fölső henger szereltetik be és a fölső (a) lemez (a) és (P) vezetőfölületei a függélyes hengereknek (v) ágyazódarabjain alkalmazott toldatok fölső háromszögletes fölületeire fekszenek. Ha már most hengerlés! nyomás hat a függélyes hengerekre, akkor a függélyes hengerek (v) ágyazódarabjainak toldatai ékek gyanánt működnek, melyek az (a) és (b) lemezeket egymástól elnyomni igyekszenek, amiben azonban az erős (c) hengerállványzatok által megakadályoztatnak. Ha a hengerállványokban elrendezett nyomócsavarok, vagy a (d) ékek segélyével az (a) és (b) hengerlemezek egyinástóli távolságát és úgy a vízszintes hengerek egymástóli távolságát megváltoztatjuk, akkor az (a) és ((3) fölületek hajlásainak megfelelően a függélyes hengerek egymástóli távolsága is megváltozik. Minél kisebb az («) és ((3) fölületek által bezárt szög, annál nagyobb a függélyes hengerek eltolása. A függélyes hengerek ágyazódarabjainak toldatai az (a) és (b) lemezek beállításánál, alkalmas szerkezetek által, állandóan érintkezésben tartatnak az (a) és (fJ) vezetőfölületekkel, hogy a függélyes hengerek ezen ferde vezetőfölületeken le ne csúszhassanak, amikor erre nincs szükség. Ezen berendezések tehát a függélyes hengereket, illetve ezek ágyazódarabjait vízszintes értelemben széthúzzák és a berendezések ellensúlyokból állnak, melyek fölfüggesztései görgőkön vannak átvezetve, vagy szögemeltyűk útján hatnak, a berendezések azonban hydraulikusan vagy másképen működtetett hengerekből is állhatnak. Az utóbbi berendezés előnye az, hogy a kifejtett húzás tetszés szerint működtethető vagy megszüntethető. A húzás megszüntetése akkor célszerű, ha a hengerek kicseréltetnek, valamint ha a hengerek egymáshoz közelíttetnek, például a hengerlendő tárgy következő áthaladása céljából összébb állíttatnak. Ezen közelítés megtörténte után a vízszintes vonóerőket ismét működni hagyjuk úgy, hogy a függélyes hengerek (v) ágyazódarabjainak toldatai ékek gyanánt az (r) vezetődarabok (a) és ((3) fölületei közé hatolnak. Az 1. ábrában a függélyes hengerek legszűkebb helyzete pontozottan rajzolt vonalakkal és a hengerek egymástól eltávolított helyzete teljes vonalakkal van jelölve. Az 5-dik ábrában az (r) vezetődaraboknak és a függélyes hengerek (v) ágyazódarabjain alkalmazott toldatoknak a munkadarab első és utolsó átvezetésének megfelelő helyzetei teljes és pontozott vonalakkal vannak rajzolva, föltéve, hogy az alsó vízszintes henger emeltetett. A négy henger egymástól függő beállítása tehát a föntebbiekből könnyen érthető.