40147. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közúti vonatokon az előre- és hátramenés megvalósítására

:i — mányrúd a (T) kivágással vau ellátva, melybe a kormánytengelyhez erősített (V) kengyelre szerelt (U) csap kapaszkodik. Világos, hogy a kormány tengely kilengése ezáltal kisebb lesz, mint a kormányrúdé. Nevezetesen, ha a-j-b szöggel fordítjuk el a kormányrudat, akkor a kormánytengely csak (a) szöggel leng ki. Még egyszerűbb a szerkezet, ha a kormányzás úgy eszközöltetik, hogy nem az egész tengely leng ki, hanem kormánytengelycsonkokat alkalmazunk. A 4. ábrában teljes vonalakkal rajzolt közönséges kormányszerkezetnél a (D) kormányrúd kilengésével egyenlő lesz a kormánycsonkok kilengése. Ha azonban a jelen találmány értelmében az (X—X) karokat megfelelően hosszabbra (pontozott rajz) készítjük, mint a középső (W, W) karokat, úgy a kívánt áttételt elérhetjük, mivel a (D) kormányrúd nak elfordítása alkalmával a kormánycsonkok a (W) és (X) emelőkarok áttételi viszonyának megfelelő kisebb szöggel fordíttatnak el. A karok hosszainak viszonyszáma a 2. ábra nyomán állapítható meg geometriai vizsgálattal. Legyen (t) a kormányrúd félhossza, (e) a középső hajtott (I) tengely ós a (II) kormánytengely egymástól való távolsága, (j) pedig a (K—K) kanyarulat görbületi sugara. Akkor csekély hiba elkövetésével áll, hogy e sin a = — 1 • w t sin b = — J sin a e további csekély elhanyagolással pedig sin a _ e sin a (a-j-b) e-j-t A fenti egyenletből kitűnik az, hogy tekintettel arra, hogy itt csupán kis szögekről vau szó és sinusok a szögértékkel arányosnak vehetők- a kormányrúd és kormánytengely között létesítendő szögredukció (áttéteii viszony) állanak és a görbületi sugártól függetlennek vehető. Mindkét irányban való menetnél tehát úgy éretik el a helyes kormányzás a kormányrudak kapcsolási helyének változtatása nélkül, hogy a kocsinak úgy mellső, mint hátsó kerékpárja kormányoztatik és a kormányrúdnak a két egymást követő kocsi kormánytengelyeinek szimmetrikus pontjain kapcsoltatnak, mi mellett az éppen kormányzandó kocsi kormánytengelye (vagy kormánycsonkjai) oly áttétel segélyével kapcsoltatik a kormányrúdhoz, mely a kormányrúd adott kilengése alkalmával bizonyos kisebb szöggel fordítja el a kormánytengelyt (ili. kormánycsonkokat), amikor is a megfelelő kilengési szögek viszonya közelítőleg egyenlő a kocsi két kormányteugelyének egymástóli távolságának és ezen kormánytengely távolság és a kormányrúdhossz összegének viszonyszámával, azaz 2 e 2 e+2 t-vel vagy egyszerűbben e e-)-t-vel. A kocsik előnyösen hatkerekűek, amidőn is a középen a hajtott tengely van alkalmazva, mely a kocsivázhoz képest el nem fordulhat. A (20) és (21) mellső, ül. hátsó tengelyek kormányzó tengelycsonkokkal vannak ellátva. A középső tengely (14, 14) kerekeit ismert módon hajtja a motorkocsitól jövő (1, 2, 3, 4, 5) keresztcsuklós tengely (6. és 7. ábra), mely fogaskerékelőtéttengely és kúpos fogaskerékáttétel segélyével a (9, 10, 11, 12) differenciál művet és a (13, 13) lánckerekeket (7. ábra) valamint a (15) láncok, végül az ismert (16) lökéshárító kompenzálórugók közvetítésével hajtja a (14) kerekeket. A kormányzás a 4. ábra értelmében kormánycsonkok segélyével történik, ahol is a kormáuycsonkok (X) emeltyűi (7. ábra) kétszer oly hosszúak, mint a kormányrúdnak (W) emeltyűkarjai, ami az előbbiek szerint azon esetnek felel meg, hogy a kormányrúd hossza a kormánycsonkokkal ellátott tengelyeknek középtengelytől való távolságával egyenlő. A két (26) kormányrúdnak (6) csapjaira (7. ábra) a kormányrúddal együtt elforduló (7, 7) emelők vánnak szerelve, melyek a (22, 22, 22, 22) csatlórudak, a kocsi közepetáján elhelyezett (19, 19)