40147. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közúti vonatokon az előre- és hátramenés megvalósítására
4 -emelők és (23) fogaskerékszegmensek útján oly kényszerkapcsolásban állanak, hogy a mellső és hátsó kormánycsonkok egymással ellentétes értelemben fordulnak el. Azon célból, hogy a kerekeken egyenetlen úton is egyenletesen oszoljék el a kocsi súlya, nem az ismert egyszerű módon kapcsoltatnak a (28, 29, 38) rugók a kocsivázhoz, hanem a rövidebb (30, 31) és a hosszabb (32, 33) emelőkre akasztatnak, A. rövidebb emelők a kocsi alvázra a (36, 37), a hoszszabbak pedig a (34, 35) forgáscsapokon vannak megerősítve utóbbiak (5. és 6. ábrában) a mellső és hátsó tengelyek fölött láthatók. A középső rúgó végei nemcsak a rövidebb (30, 31), de egyszersmind a hosszabb (32) és (33) emelőkhöz is kapcsoltatnak a (39, 40) csuklós rudak segélyével (5. ábra). A hosszú (32) és (33) emelők együttes mozgását a közepetáján lévő (41) csuklós csúszó kapcsolás biztosítja. A teher egyenletes elosztása céljából a kis (30, 31) emelők (36, 37) forgási pontjai az emelők hosszának harmadrészében vannak elhelyezve. A hosszú emelőknek már említett (34) és (35) forgáscsapjai a (44) és (40) csuklók, illetőleg (39) és (43) csuklók közötti távolságoknak ugyancsak harmadában vannak alkalmazva. Ezen emelőrendszer hatása folytán a két szélső tengely emelkedésének a középső tengely siilyedése felel meg és fordítva. Ezen mozgásnál az kívántatik meg, hogy a kormáuycsonkokkal ellátott (20) és (21) tengelyek a középtengellyel mindig párhuzamosak és attól egyforma távolságban maradjanak. nehogy a szélső kerekek kormányzásaira szolgáló csatlós rudak befolyásoltassanak. E célból a kocsitengelyek a (22, csatlós rudakkal párhuzamosan haladó (4-2) feszítőrudak segélyével vannak erősítve az alvázhoz, mely rudak a tengelyeket ily módon parallelogramszerüen vezetik. A kormányrúd a mindenkor előljáró kocsi tengelyéhez lazán, az ezt követő kocsi tengelyéhez és kormánykészülékéhez pedig mereven kapcsolandó. Menetirányváltozásnál tehát a kormányrúd merev kapcsolását lazává kell tenni és viszont. Minden kocsi egy rövid (24) kormányvillával van ellátva, melybe azután a vonat alakításánál a (26) kormányrúd hosszabbítót akasztják (9. ábra). A (24) kormányvilia, valamint a túlsó kerékpár kormányzására szolgáló (7) emelő elforgathatóan van a (6) csap körül ágyazva. A (7) emelőre a fogazott (50) szegmens van erősítve, mely a (7) emelőnek és a (24) kormányvillának kapcsolására szolgál. Ezen szegmens fogazással van ellátva, melybe a (49) rúgó hatása alatt álló és a kormányvilla hasadékában hosszirányban elmozdítható (47) ék kapaszkodik (8. és 9. ábra). Ezen ék szolgál a kormány villa és a (7) emelő közötti merev kapcsolásra, A kapcsolás oldása a 8. ábrában látható (48) excenter segélyével történik, melynek elforgatása által az éket szegmens fogai közül kiemeljük úgy, hogy a kormányrúd a fogazott szegmenshez képest szabadon elfordulhat. A szegmens fogai sajátosan vannak alakítva úgy, hogy a kocsi akkor is legyen átkapcsolható ellenkező menetre, ha a teljes vonat nem áll éppen szabályos körívalakú kanyarulatban, amidőn tehát a mereven kapcsolandó kormányvilla péld. a 9. ábrabeli pontozott (261 ) helyzetben áll, holott a merev kapcsolás tulajdonképen akkor volna eszközlendő, amikor a (47) ék éppen a szegmens középső nyilasa előtt áll. E szerint tehát csupán egyenes vagy körívalakú pályán volna eszközölhető az átkapcsolás. Hogy azonban mégis a kormányrúd bármely ferde helyzetében is végezhessük az átkapcsolást, a szegmens fogai külső (55) oldalukon ferde lapokkal bírnak úgy, hogy a kormányrúdnak középállása felé való elmozdulását megengedik, amennyiben a rúgós (47) ék a ferde lapokon elcsúszhatik. Ellenben belső oldalukon sugárirányú lapokkal vannak ellátva a fogak úgy, hogy a kormányrúdnak a középállástól távolodó mozgását meg nem engedik. Ha most már a (47) ék a kormányrúdnak pontozott (26') állásában kapcsoltatik a szegmenssel, akkor az ék a legszélsőbb (56) fogmélyedésbe usjrik bele. A vonat megindulása után a kormányrúdra különféle erők működnek, melyek azt a (6) csap körül elfordítani
