40051. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék körben elrendezett láncfonalakkal
mozgattatnak és pedig egy körülforgás alatt ^ ezen excentertárcsa a fölső nyüstök összes ^ görgőit kifelé tolja, mimellett a (47) szalagok az alsó nyüstöket befelé húzzák. A következő körülforgás alkalmával ellenkező irányú elmozgások jönnek létre, az exentertárcsa ugyanis az alsó nyüstöknek (44) görgőivel jut érintkezésbe, ezeket kifelé tolja és ezzel egyúttal a fölső nyüstöket befelé húzza. A nyüstök ezen váltakozó elmozgása folytán képződnek a szádok. Minden egyes nyüatpárnak említett élmozgatása a (49a) helyen történik (6. ábra), mely az excentertárcsa legkisebb sugarának felel meg; ezen utóbbival szemben (49b)nél van a tárcsa legnagyobb sugara. Az exentertárcsa és a nyüstrudak méretei úgy vannak megállapítva, hogy a szádképzés alkalmával az elmozgatandó nyüstpár nyüstjei éppen egymás fölött állanak úgy, hogy megfelelő görgőik is függélyesben vannak. Az említett mozgást a vezető és tolólécek segélyével a következő módon hozzuk létre (1, 2, 6 és 7. ábra). A vezetőléc, valamint az összes tolólécek fölső végei az (50) vezetőgyűrű nyílásaiban eltolhatóan vannak elrendezve és egy-egy (51a, ill. 51) kiugrással vannak ellátva, melyek az (50) gyűrűbe ütközve a lécek lefelé való mozgásának határt szabnak. Az (50) gyűrű az (52) támasztórudak segélyével van a (21) alaplemezre erősítve. Minden egyes tolóléc alsó vége egy (53) görgővel és a vezetőléc alsó vége az (53a) görgővel van ellátva. A (3) főtengelyre az (54) tárcsa van fölerősítve, mely olyan átmérőjű, hogy az említett (53 és 53a) görgők forgási föliiletét befödi, de kerülete és a lécek között még hézag marad úgy, hogy az utóbbiakon belül szabadon foroghat. Az (54) tárcsa kerületén egy kellő szélességű és mélységű bevágás van, melyben a tolólécek szabadon föl- lemozoghatnak. A (46) tolólécek mindegyike a vezetőléccel és a többi tolóléccel bizonyos számú (56) lemezke segélyével van összekötve. A mint a rajzokon látható, minden lemezke három lécet köt össze és pedig kétoldalt forgathatóan, középütt rugósan van megerősítve. Az (56a)-val jelölt első lemezke (7. ábra) a (46a) vezetőlécre és a második (46) tolólécre forgathatóan van megerősítve. Az (56a) lemezke középső része az első (46) tolóléccel a következő módon erősíttetik össze (11. ábra). Minden (46) tolóléc (57)-nél mélyedéssel és egy benne eltolható (58) résszel van ellátva, mely kellő pontossággal illik az (57) mélyedésbe és ezen utóbbiban az (59) bordák által vezettetik. Ezen bordák az (58) részek (60) hornyaiba illenek és tetszés szerinti módon erősíthetők meg. Az (58) részek és az (57) mélyedés fölső vége között a (61) rúgó van elrendezve, mely a mélyedés végébe erősíttetik. A (46a) vezetőléc hosszabb, mint a (46) tolólécek, a (21) támasztólapon átnyúlik (1. ábra és az alsó végén a (8) tengely (11) excentertárcsájával érintkező (62) görgővel van ellátva. A (11) excertertárcsa és az (54) tárcsa viszonylagos működési ideje olyan, hogy ezen utóbbi tárcsa minden fordulatánál az (55) bevágás a (46a) vezetőléc (53a) görgője elé kerül, a (11) excentertárcsa viszont a (62) görgőt és vele együtt a vezetőlécet az (54) tárcsának csak minden második fordulatánál emeli (1. ábra). Az (56a) lemezke középső rugalmas összeköttetése folytán fölfelé mozoghat annélkül, hogy az első rákövetkező tolólécet emelné, mimellett a (61) rúgó összenyomatik. Ha az (54) tárcsa forgásánál az (55) bevágás éppen az első tolóléc (53) görgőjével áll szemközt, úgy a (61) összeszorított rúgó ezen (46) lécet fölfelé húzza, míg a görgője az (54) tárcsa fölületére kerül és azon gördül, miáltal a második (46) tolóléc rákövetkező lemezkéjét emeli és eme lemezkének (61) rúgója nyomatik össze. A többi 10 tolóléc azután sorjában a leírt módon emeltetik, mikor az (54) tárcsa (55) bevágása sorjában az egyes tolólécek görgőihez kerül. Ha az (54) tárcsa egyszer körülforgott és az összes lécek annyira emeltettek, hogy megfelelő görgőik az (54) tárcsának fölületén gördülnek, úgy az (55) bevágás ismét a vezetőléc görgőjével szemközt kerül és azon léc saját súlyánál fogva lefelé mozog,
