40051. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék körben elrendezett láncfonalakkal

míg (51a) kiugrása az (50) vezetőgyűrűbe ütközik. A (11) excentertárcsa, mely amint mondottuk az (54) tárcsa kétszeri körülforgása közben csak egy fordulatot tesz, ezen időpontban orrával lefelé áll és így a vezetőléc szabadon mozoghat lefelé. Amint az (55) bevágás az egyes (46) tolólécek görgőjéhez kerül, ezek sorjában legmélyebb helyzetüket foglalják el, míg az (55) bevágás újra el nem éri a vezetőlécet, mikor is a (11) excentertárcsa a (62) görgő útjáu a vezetőlécet a leirt módon újra emeli. Hogy a vezetőléc és tolólécek eltolódása akkor történjék, mikor a megfelelő nyüstök éppen egy merőlegesben egymás fölött állanak és ezen nyüstök görgői a (49) excentertárcsának (49a) pontjával szemközt állanak, ezen (49) excentertárcsa úgy van a (3) tengelyre erősítve, hogy a (49a) pontja éppen az (55) bevágás fölé esik. A bordaláda és vetélő, valamint a hajtószerkezet leírásánál az 1., 2. és 3. ábrákra utalunk. Ezen javított szövőszékeknek bordaládája köralakot nyer és egy bizonyos számú (63) bordából áll, melyek belső végükkel a (64) koszorúkeretre vannak erősítve. A (64) keret középső része a ráerősített (65) lappal együtt a (66) golyó fölvételére szolgáló csapágyat képez, mely golyó a (3) tengelyre van erősítve és ezen utóbbinak vastagabb alsó részére támaszkodik. A (64) keret és a (65) lap belül az említett golyónak megfelelő alakúra vannak kiesztergálva úgy, hogy a golyóra legnagyobb átmérőjének helyén támaszkodnak, miáltal a bordaláda bármely irányú mozgást megengedő csapágyazást nyer. Ezen megerősítés helyett bármely más szerkezet is alkalmazható, mely a bordaládának említett tetszőleges irányú mozgását lehetővé teszi. A (64) keret az alsó fölületén köralakú horonnyal bíró (68) gyűrűvel van ellátva, melynek hornyába a (69 és 70) görgők illeszkednek. Ezen görgők a (71) agyra vannak erősítve és pedig a (70) görgő a (72) karon jóval magasabbra vannak ágyazva, mint a (69) görgő a (73) karon. A (71) agy a (3) tengelyre úgy van erősítve, hogy vele együtt forog és így midőn a tengely forgásánál a (70) görgő a (68) gyűrű hornyában tovagördül, ezen utóbbit az 1. ábra balodali alsó helyzetéből a jobboldalon látható fölső helyzetébe hozza, a bordaláda tehát föl- és lehaladó mozgást nyer. A (68) gyűrűnek a (69 és 70) görgőkre való szorítására a (74) agy szolgál, melyet a (3) tengelyre ékelünk és a melyre a (65) lapon gördülő (75) görgők vannak erősítve. A (63) bordák külső végei a (76) vetélőgyűrű és a (78) szoritógyűrű közé vannak erősítve. Hogy a bordaládának a (69 és 70) görgők általi elforgatását megakadályozzuk, a (76) vetélőgyűrűt négy vagy több helyen a (79) vezetőlécek befogadására szolgáló résekkel látjuk el. Ezen vetólőgyűrűnek (80) karimája a vetélő vezetésére szolgál, az utóbbinak körben való mozgásánál. A láncfonalak a rajzon látható módon a nyüstszemekből föl a (63) bordákon áthaladnak és innét tetszőleges módon vezettetnek a kész szövet fölvételére szolgáló szerkezethez. A (81) vetélőnek (8., 9. és 10. ábra) külső (82) fölülete domború, a (80) karima görbületéhez alkalmazkodik és hogy az említett (80) karimához ne súrlódjék, a (83) görgőkkel van ellátva. A vetélő elül vésőalakúan végződik (8. ábra), hogy a szádon való áthaladása biztosíttassék, hátsó vége lapos, míg belső (85) oldala a vetélő útjának megfelelően kissé homorú alakot nyer. A vetélőnek fenék-, valamint fölső lapja lapos és hátsó vége két (86) kerékkel, elülső vége pedig egy (87) kerékkel van ellátva. A vetélő középső részén egy kivágás van kiképezve, a (88) orsó befogadására; ezen utóbbi a (89, 90) tengelyre elforgathatóan van fölillesztve. A (91) kar a (3) tengellyel szilárd összeköttetésben áll és külső végén a (92) görgővel van ellátva, mely a vetélő mozgását követi és arra szolgál, hogy a vetélőt előre hajtsa, ha az véletlenül mozgásában fönnakadna. A vetélő a (63) bordákon az 1. ábrán látható módon van elhelyezve és midőn a tengely forgásánál a (70) görgő a bordaládát egyoldalúan emeli, a (81) vetélő saját súlyánál fogva a bordaláda legmélyebb pontjára