40032. lajstromszámú szabadalom • Tolóajtó

Megjelent 1907. évi október lió 18-án. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEI RAS 40032. szám, VIII/d. OSZTÁLY. Tolóajtó. THEYSKENSALPHONSE MÉRNÖK TESTELTBEN. Pótszabadalom a 34469. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1907 február hó 28-ika. Jelen találmány tárgya a 34469. sz. szabadalomban leírt ajtórendszernek, melynek ajtószárnyai úgy vannak egy emeltyűrendszeren fölfüggesztve, hogy egymás számára ellensúly gyanánt szolgálnak és síkjukban egy mérleg serpenyőjéhez hasonlóan mozognak, olyan kiviteli alakja, melynél az emeltyűkarok viszonyának megváltoztatása folytán az egyik ajtószárny teljesen elmarad. A csatolt rajz 1. ábráján látható A, B, C emeltyű ugyanis olyképpen változik meg, hogy az A, B kar egyenlővé válik A, B-)-A C-vel, azaz A, C eltűnik. Az egyik ajtószárny szélessége tehát, amely az ajtószárnyat hordó emelőkar hosszával arányos, szintén nullává lesz és a másik megmaradó ajtószárny nem lévén többé ellensúlyozva, egész súlyával végső helyzeteit, azaz a teljes zárás vagy a teljes nyitás helyzetét iparkodik elfoglalni. A hiányzó ajtószárny egy (C)-nél elhelyezett tömeggel helyettesíthető, mely csak akkor jut működésbe, midőn a rendszer súlypontja az (A és A') fölfüggesztési tengelyen kívül kerül. A rendszernek ilyen kiegyensúlyozása annál inkább szükséges, mert a fölfüggesztési pont körül leírt körívnek a karrendszer súlypontvonalán kívül eső része ezen elrendezésnél nagyobb, mint a két szárnyas ajtónál. A kiegyensúlyozás azonban csak annyira történjék, hogy az ajtószárny a szélső helyzetekhez való közeledtében, eme szélső helyzeteit növekvő sebességgel törekedjék elfoglalni. Ezt úgy érjük el, hogy az ajtószárnyat vagy szárnyait egy vagy két szektoralakú emelőkarra függesztjük, melyek alsó görbe lapjain való lefejtődése által az ajtószárny kénytelen szélső helyzetei felé a (C és E) fölfüggesztési pontjai körül kis köríveket leírni, közben pedig vízszintesen elmozgást végezni. A csatolt rajz a tolóajtónak több példaképpeni kiviteli alakját mutatja, nevezetesen az 1. ábra a törzsszabadalomban leírt parallelogrammnak sémája, a 2. ábra az egyszárnyú ajtó sematikus nézete, melyen a középső és szélső helyzetei láthatók, a 3. ábra egy egyszárnyú ajtó elölnézete zárt, a 4. ábra pedig ugyanaz nyitott helyzetben, az 5. ábra a 4. ábrához tartozó vízszintes metszet, a 6. ábra egy egyszárnyú ajtóingószektorral, zárt, a 7. ábra pedig nyitott helyzetben, a 8. ábra vízszintes, a