40032. lajstromszámú szabadalom • Tolóajtó
- 2 -9. ábra függélyes metszetben, a 10. ábra hasonló rendszerű kétszárnyú ajtó elölnézete, a 10a. ábra a 3. ábrán föltüntetett ajtó egy változatának nézete, a 11., 12. és 13. ábra egy állítókilincs nézete különböző helyzetekben, mely kilinccsel az ajtó fölszereltetik, hogy szélső helyzeteiben fogvatartassék. Az 1. és 2. ábrák összehasonlításánál kitűnik, hogy a (B. A) emeltyűkar (B, C)-vel, a (D; A') emeltyűkar pedig (D, E)-vel lett egyenlővé, továbbá, hogy az (1) ajtószárny két (B', C, C') és (D, E, E') szektorra van függesztve, melyek (B és D) középpontjaiknál csuklósan vannak összekötve az ajtószárnynyal és amelyeknek (C, C') és (E, E') görbe oldalai az (N, N) vízszintes síkon gördülhetnek. Ezen szektorok ívei kifejtésben egyenlő hosszúak az (1) ajtószárny által vízszintesen befutandó úttal. Ha az (1) ajtószárny a 2. ábrán látható nyíl irányában eltolatik, a két szektor először is a (C és E) pontok körül addig fog elforogni, míg (B és D) csúcsaik (B' és D')-be, azaz a (C és E) pontok fölötti függélyesbe nem jutnak. Ezután a szektorok (C, C') és (E, E') ívei az (M, N) vízszintes síkon lefejtődnek és a (B' és D') pontokat a vízszintes síkkal párhuzamosan mozgatják el, míg eme pontok (B" és D")-be, azaz (C" és E") pontokon átmenő függélyesbe nem jutnak. A (C" és D") pontok innét kezdve a lefelé haladó (B", B"' és D", D'") köríveket írják le a (C" és E") pontok körül, míg végre a szektorok a pontozva jelölt (B'", C", C'") és D'", E", E'") helyzeteket foglalják el. Ezen elrendezésnél a szektorok súlya ellensúlyozza az ajtót, melynek elmozgása tetszőlegesen változtatható a szektorok ívhoszszának változtatásával. A 3., 4. és 5. ábrákon az (1) ajtó (2)-nél a (3) szektorral van csuklósan összekötve, melynek (4) íve az (5) vízszintes sínen gördülhet. A (4) ív egy vagy több kiugrással van ellátva, melyek egy vagy több megfelelő (7) hézagba kapaszkodva, a szektor és sín viszonylagos helyzetének biztosítására szolgálnak. Az ajtó fölső része (8) karral van ellátva, mely (9)-nél egy másik (3') szektor csatlakozik csuklósan, melynek (4') íve egy vízszintes (5') sínen gördül és amely szintén el van látva a (4') ív (6') kiugrásaival kapcsolódó (7') hézaggal. Az ajtó két (3 és 3') szektor helyett egy (3) szektorra is lehet fölfüggesztve (6., 7., 8. és 9. ábrák). Ezen esetben az ajtónak fölső (8) karja egy (10) görgővel van ellátva, mely az ajtó elmozgása közben a (11) sínen gördül tova. A 10. ábra azt mutatja, hogy ezen rendszer kétszárnyú ajtókra is alkalmazható. Ezen esetben az (1) ajtószárny egy (3) szektorra van fölfüggesztve és fölül egy (11) pályán mozgó (10) görgővel ellátott (8) vízszintes karja van. A másik (1') ajtószárny szintén ilyen (3') szektorra van fölfüggesztve és fölül egy ellenkező irányú (8') karra van fölfüggesztve, mely egy (11') pályán mozgó (10') görgővel van ellátva. A (12) lánc vagy kötél, mely az ajtószárnyak mindegyikéhez hozzá van erősítve, két (13) kötélvezető korong köré csavarodik úgy, hogy midőn az (1) ajtószárny a (14) nyíl irányában elmozog, a (12) lánc vagy kötél az (1') ajtószárnyat a (15') nyíl irányában fogja elhúzni. A 10a. ábrán az ajtónak oly kiviteli alakja látható, melynél az ajtószárny a küszöb alatt elhelyezett (8) vízszintes karral van ellátva, ezen utóbbihoz van a másik ingó (3') szektor csuklósan erősítve. Ezen elrendezés különösen akkor előnyös, ha nem akarjuk, hogy a szektorok láthatók legyenek. Az ajtó szélső helyzeteiben bármely kiviteli alakjánál részben eme szélső helyzeteknél történő lesülyedés által, részben pedig egy, a 11., 12. és 13. ábrákon föltüntetett állítókilincs segélyével tartatik meg. Ezen állítókilincs (17) tengely körül forgó (16) pecekből áll, mely egyrészt súlyánál fogva, másrészt pedig (24) rúgó hatása következtében az ajtó elmozgásának irányára merőlegesen iparkodik állani. A (16) pecek a (18) állító fogba ütközésénél lehajlik és amint fölötte elhaladt, újra fölemelkedik és ezáltal az ajtónak visszafelé való mozgását meggátolja. A (17) tengelyt a (20) rúgó által feszített
