39943. lajstromszámú szabadalom • Légfék

levegő fokozatosan elsurran s így a nyomás etmek megfelelően kisebbedik.

Azonban ugyanekkor csökken azon nyomás is. melyet a henger belsejében a komprimált levegő fölfelé, a fölső diafragmának (S3 S2) fölületére gyakorolt s csakhamar bekövetkezik azon pillanat, midőn a nyomás többé nem elegendő a (P) dugattyúnak fönntartására s az ennek következtében lefelé száll és a közömbös szigetelésnek megfelelő állást foglalja el (7. ábra).

Ez állapot éppen úgy következik be, mint a fékezés alkalmával, azonban fordított értelemben, vagyis akkor, midőn a hengerben előidézett légritkítás a fővezetékben létesített nyomásnak növelése következtében az S1

kt - -57- aranynak megfelelő mértékben nőveoö — Cr

kedik, vagyis ugyanazon arányban, mely a fékezésnél uralkodott.

Újabb komprimált levegőnek a fővezetékbe való bocsátása a fékezésben újabb meglazítását eredményezi, azonban mindenkor szigorúan arányosan a fővezetékben uralkodó légnyomás nagyságához és ez így megy a félnek tökéletes megeresztéséig, vagyis azon időpontig, míg csak a fékhenger teljesen kiiiríttetik.

Amint ez bekövetkezik, az elosztónak dugattyúja egészen fölemelkedik s eközben az (El) tekercsrúgót is összenyomja, míg a tolószelep a vonat rendes haladásának megfelelő állást foglal el.

Ugyanekkor a féktartányt az elosztó tartányában lévő levegő tölti meg s egyszersmind a fővezetékben lévő levegőnek egy része is belenyomul, minek következtében az említett két tartányban is a vonat rendes mozgásának megfelelő nyomás hozatik létre.

Mint ebből kitűnik, a fékek megeresztése szintén tökéletes fokozatossággal következik be, szabályozliatólag ugyanazon arányban, mint amelyben a fékek meghúzása történt. De ezenkívül a fékek megeresztésének előidézésére végett nem szükséges a fővezetéknek tökéletes megtöltése, mint más légnyomású fékszerkezeteknél, mivel a fékek meglazitása a fővezeték megtöltésének arányában kezdettől fogva bekövetkezik és

pedig a vonatnak minden egyes járművénél ugyanazon mértékben, egyidejűleg, mivel az éppen olyan szigorúan arányos a fővezetékben uralkodó légnyomáshoz, mint a fékek meghúzásánál.

Sőt a kivánt fokú fékmeglazítás céljából elegendő a fővezetékbe a megfelelő nienynyiségű levegőt bebocsájtani, amit könnyű a gyakorlatból is, vagy pedig a mozdonyvezető mellett elhelyezett feszmérő leolvasása által meghatározni, minek következtében a fékek további meglazitása a kivánt pillanatban önmüködőleg bekövetkezik, önmagától, anélkül, hogy a gépésznek kicsiny, azonban gyors ritkítást kellene a fővezetékben a további meglazítás megakadályozása végett létrehozni, amint az más rendszerű légnyomásos fékeknél elkerülhetetlenül szükséges :

A 17. ábrán bemutatott változatnál maga az elosztó hasonlatos az egyszerű működésű elosztóhoz, melyhez azonban egy siettető szerkezet van kapcsolva. E változat helyettesíti a gyors működésű, háromszelepes Westinghouse elosztót, amelynek helyét egyszerűen el is foglalhatja, anélkül, hogy a kicserélés következtében akár a fékhengeren. akár a vezetéknek csőrendszerén bármi módosítást kellene eszközölni.

Mint az egyszerű működésű szerkezetnél, á gyors működésű elosztónál is egy külön légtartány van alkalmazva, mely itt is az elosztó tartány nevet viseli és az elosztónak működését szabályozza.

A fokozatos fékezésnél, valamint a hasonló módon törté..ő megrekesztésnél a siettető szerkezet nem működik és maga a tulajdonképeni elosztó tökéletesen ugyanazon föladatot oldja meg, mint az egyszerű működésű elosztó, mivel mind az egyes tagok, mind a méretek ugyanazok, mint az utóbbiuál s ennek következtében e szerkezetnél is éppen olyan tökéletesen szabályozható a fékeknek mind meghúzása, mind meglazitása.

Ha azonban sürgős és hirtelen fékezés szüksége forog fönn, a mozdonyvezető hirtelen légritkítást idéz elő a fővezetékben, minek következtében az első féknek siettető