39943. lajstromszámú szabadalom • Légfék
- 6 szerkezete azonnal működésbe lép és a fővezetékből a komprimált levegőt gj’orsan a fékhengerbe üríti s az erre a fővezetékben beálló hirtelen légritkítás azonnal működésbe helyezi a következő siettető szerkezetet és így tovább, a vonatnak első kocsijától az utolsóig. Ily módon valamennyi elosztó pillanatnyilag működésbe helyeztetik s így a féknek meghúzása pillanatnyilag és igen hatékonyan történik, mivel a fővezetékben lévő levegő a fékhengerekbe tódul s így azoknak fékező hatását megnöveli. a) A vonat rendes mozgásának tartama alatt a fővezetékben lévő levegő (M) csőkarmautyún (17. ábra) s a (Díj diafragmának (X) nyílásán, valamint az (ni, n2) csatornákon át a (B) kamrába (a siettető szerkezetnek tartánya) nyomul, ezt megtölti és az (a) csonkon keresztül a tulajdonképeni elosztóba hatol s itt megoszlik a féknek különböző közegei között, amint az az egyműködésű elosztóra nézve föntebb már elmondatott. A (D5) diafragma, mely a külső levegővel közvetetlenűl érintkezik, arra való, hogy azon nyomást, melyet a fővezeték levegője a (k) szelepre gyakorol, ellensúlyozza. Előfordulhat ugyanis olyan túlnyomás is, mely a (K) szelepet igen gyorsan és hevesen csapná le fészkére. Egyszersmind azonban a kis (R3) tekercsrúgó a szelepet még akkor is zárva tartja, ha a komprimált levegő a fékberendezésnek minden közegéből ki is van ürítve. b) A fokozatos fékezés céljából a gépész lassú légritkítást hoz létre a fővezetékben, minek következtében a (H) kamrában lévő levegő a (D-í) diafragmának (X) nyílásán keresztül a fővezetékbe nyomul, anélkül, hogy a diafragmát eközben fölemelné. Ugyanekkor az elosztó dugattyújának jobb oldalán lévő levegő szintén a fővezetékbe hatol, minek következtében az elosztónak olyan föltételek mellett való működése idéztetik elő, amelyeket föntebb már előadtunk. c) Gyors fékezés céljából a gépész hirtelen 'légritkítást idéz elő a fővezetékben úgy, hogy az első fék (H) kamrájában lévő levegőnek nincs ideje arra, hogy kis (N) nyíláson át elegendő gyorsasággal tudjon a fővezetékbe tódulni s nyomásának fölösleges a (D4) és (D5) diafragmákat befelé eltolja és eközben az (X) szelepet kinyitja. A fővezetékben lévő levegő ennek következtében a nyitva levő, nagy szelvényű (K) szelepen surran keresztül, a (K2) ellenállási szelepet fölemeli és az (L) csatornán át közvetlenül tódul be a fékhengerbe. A fővezetékben ily módon hirtelen bekövetkező légritkítás működésre kényszeríti a szomszédos siettető szerkezetet és így tovább. Midőn a nyomás a hengerben csaknem annyira növekedik, mint a vezetékben uralkodó nyomás nagysága, a (K2) szelep bezárul. Ugyanekkor a tulajdonképeni elosztó a levegőt a féktartányból a fékhengerbe vezeti, minek folytán nagyon hirtelen és igen hatékony fékezés következik be. cl) A fékek megeresztése végett a mozdonyvezető komprimált levegőt bocsát a fővezetékbe, mely a siettető szerkezet kamráját újból megtölti és a kívánt fokú, többé vagy kevésbbé tökéletes féklazítást idéz elő oly módon amint az az egyszerű működésű elosztóval kapcsolatban föntebb már elő van adva. Megjegyzendő, hogy a siettető szerkezet működését a (Z) födél eltávolítása révén még hatékonyabbá lehet tenni. Ez átalakítás folytán ugyanis a fővezeték levegője csak részben surran a fékhengerbe, míg legnagyobb része közvetlenül a szabadba tódul, ennek következtében azonban nyomásának csökkenése sokkal hirtelenebb s így a fékhatás is sokkal gyorsabban következik be. Szabadalmi igények. 1. Légfék, mely úgy a meghúzásnál, mint a megeresztésnél fokozatosan és szabályozhatólag működik és egyszersmind a vonatnak valamennyi járómüvéről ugyanazon fokú fékhatást biztosítja, jellemezve oly légelosztó alkalmazása által, mely lényegileg a (T) toldószelepből és a (P) dugattyúból áll, melyen három különN/OMD
