39801. lajstromszámú szabadalom • Abroncs járműkerekek számára és eljárás annak előállítására

fújni, amennyiben az abroncs önmagát tel­jesen alátámasztja, hogy erős terhelések­nek ellenállhasson. A találmány értelmében a szakaszok tet­szés szerinti alakkal és elrendezéssel bír­hatnak. így például a szakaszok körala­kúak lehetnek és sík fölületekkel bírhat­nak; keresztmetszetük üreges, vagy sza­bálytalan, vagy patkcalakú lehet, különö­sen ha a talp peremes szélével való össze­kötésre peremes abroncsszélekre van szük­ség. A szakaszok nemcsak harántirányban, hanem a kerület irányában is elrendezhe­tők. A mellékelt rajzokon a találmány tár­gyát képező abroncs különböző kiviteli alakjai vannak föltüntetve. A találmánynak az 1—3. ábrákon föl­tüntetett egyik kiviteli alakja értelmében az abroncs és nem rugalmas szakaszok vál­takozó sorából áll. (1) jelöli a rugalmas és (2) a nem rugalmas szakaszokat. A sza­kaszok az 1. ábrán látható alakkal bírnak. A szakaszok kötőanyag által, vagy más mó­don ideiglenesen egymáshoz erősíttetnek és oly módon rendeztetnek el, hogy az abron­csot képezzék. A szakaszok ezután a gumi­ból, gumibűi és szövetből, vagy más alkal­mas anyagból készült (3) burkolatba zá­ratnak. A föltüntetett példánál a szaka­szok központos nyílással bírnak úgy, hogy összeállításuk után egy körülfutó (5) üre­get képeznek, mely célszerűen a gumiból, vagy hasonló vulkanizálható anyagból álló (4) béléssel van kibélelve. Az ily módon előkészített abroncs ezután formába he­lyeztetik, mely például két (6) részből (6. és 7. ábra) áll, melyek (7) fülek és csa­var által vannak egymással összekötve. A 7. ábrában föltüntetett forma más alakú abroncs kikészítésére szolgál ugyan, azon­ban ezen forma a leírt különleges alakú abroncshoz is használható. Ha a formában az abroncs nyomásnak tétetik ki és vala­mely szokásos módon vulkanizáltatik, ak­kor az (1) gumiszakaszok a (3) burkolat­tal és a (4) béléssel egy darabbá egyesít­tetnek. A szükséghez képest a csőszerű (5) nyílás a vulkanizálás előtt fölfújható, ami azonban nem minden esetben szükséges. Az abroncs ezen alakja tehát a szükséghez ké­pest egy pneumatikus csövet képezhet. A bőrből, vagy nem rugalmas anyagból álló (2) szakaszok több darabból is állhatnak, mint ezt a 3. ábra mutatja. A találmány tárgyának a 4. és 5. ábrán föltüntetett kiviteli alakjánál a bőr- és gumiszakaszok nem bírnak központos nyí­lással. A szakaszok fölváltva vannak elren­dezve és külső burkolatba vannak zárva, mellyel a fönt leírt módon vulkanizálás út­ján egyesíttetnek. A találmány tárgyának a 6., 7. és 8. áb­rában föltüntetett módon való foganatosí­tása értelmében a gumi- vagy rugalmas szakaszok központos (8) magokkal vannak ellátva, melyek a bőr- vagy nem rugalmas szakaszok megf elelő njyílásaiba illenek. A ma­gok az illető gumiszakasszal egy darabban vagy külön készíthetők, azonban minden esetn ben oly hosszal kell bírniok, hogy a legköze­lebbi rugalmas szakasz oldalához feküdje­nek úgy, hogy az abroncs vulkanizálása után egy összefüggő, vagy folytonos gumi-, vagy rugalmas magot képezzenek, mely az abroncs rugalmasságát nagy mértékben nö­veli és a szakaszok oldalirányú eltolódá­sát is megakadályozza. A 6. és 7. ábrák a formába helyezett abroncs két metszetét mutatják, míg a 8. ábra az abroncsnak a vulkanizálás utáni állapotát tünteti föl. Megjegyzendő, hogy a fönt leírt példákhoz hasonlóan ezen kivi­teli alak is (3) burkolattal van ellátva. A 9. ábra egy, az 1. ábrához hasonló ab­roncsot a formába helyezve ábrázol, mely­nél még (8) magok is alkalmaztatnak, me­lyek a belső csőszerű, körülfutó üreget ki­töltik. A 10. ábra a 4. és 5. ábrákra való hivat­kozással leírt abroncs egy kiviteli alakját mutatja, melynél a rugalmas szakaszok ki­álló része le van gömbölyítve, mint ez a rajz mutatja. Ez lehetővé teszi, hogy a ru­galmas szakaszok és a külső (3) burkolat között jobb kapcsolat legyen előállítható, mimellett egyidejűleg a kapcsolat a sza­kaszok viszonylagos eltolódása ellen is na-

Next

/
Thumbnails
Contents