39801. lajstromszámú szabadalom • Abroncs járműkerekek számára és eljárás annak előállítására

- 3 -gyobb ellenállást fejt ki. Ha kellő nyomást és alkalmas formát alkalmazunk, akkor a (3) burkolat belső oldala ezen esetben a kiugrások alakját veszi föl úgy, hogy a burkolat hullámos, vagy bordás csavarszerű íölületet kap. Az abroncsnak a 11. ábrában föltüntetett alakjánál a nem rugalmas (2) szakaszok a két, velük szomszédos (1) rugalmas szakaszba vannak ágyazva. Ezen esetben a rugalmas szakaszok külső kerülete meg van vastagítva, vagy ki van szélesítve úgy, hogy a rugalmas szakaszok a kerületen egymással érintkeznek és a nem rugalmas szakaszokat teljesen körülzárják. A rugalmas szakaszoknak a nem rugalmas szakaszokat befogadó kivágásai cégszerűen excentrikusan vannak elrendezve úgy, hogy a rugalmas anyag a futófölület felé vas-A 12. ábra azon kiviteli alakot mutatja, melynél a nem rugalmas és a rugalmas szakaszok nem harántirányban, hanem a kerület irányában vannak elrendezve. Rugalmas és nem rugalmas szakaszok fölváltott elrendezése és (8) magok alkalmazása mellett célszerű, ha a nem rugalmas (2) szakaszok fölületében (9) hornyok, vagy vájatok képeztetnek ki (14. ábra), azon célból, hogy utóbbiak a rugalmas szakaszokból a vulkanizálás alatt kiszorított levegőt befogadják, miáltal a rugalmas szakaszokban nem képződhetnek légbuborékok. A (9) vájatokon kívül szűk (10) hasítékok, vagy nyílások is elrendezhetek (14a. ábra). A (8) magok a föntebbi leirás értelmében központosán vannak elrendezve, azonban máskép is elrendezhetők és szükség esetén (12) pótmagok is alkalmazhatók, mint ezt a 14a. ábra mutatja. A 15., 16. és 17. ábrák azt mutatják világosan, hogy mikép állíthatók elő célszerűen oly szakaszok, melyek rugalmas (1) részekből és nem rugalmas (2) részekből állnak, mimellett az utóbbiak az előbbiek kivágásaiban ágyaztatnak. Ez az abroncs készítésének igen alkalmas módja, amenynyiben lehetővé teszi, hogy javítási célokra egyes kompoundszakaszok legyenek; forgalomba hozhatók. A 18. ábra oly kiviteli alakot mutat, melynél a nem rugalmas (2) szakaszok két két szomszédos (1) rugalmas szakaszba vannak ágyazva, mimellett utóbbiak kerületei oly szélesek, hogy a nem rugalmas szakaszok kerületeit befödik és egymással érintkeznek. Az abroncsnak úgy ezen, mint a 8., 11. és 15. ábrákban föltüntetett alakja is burkolat nélkül készíthető, amtnynyiben a vulkanizáló folyamatnál a rugalmas szakaszok vastagabb vagy szélesebb részei a rugalmas szakaszok részére egy összefüggő burkolatot képeznek. A vulkanizálás megkönnyítésére egy belső (11) cső alkalmazható, mint ezt a 20—27. ábrák mutatják. Ezen cső a vulkanizálás előtt fölfúvatik és pedig például egy szelepen, vagy (12) nyíláson át, mint ezt a 21. ábra mutatja, mely nyílás azonban utólag a (3) burkolat által elzáratik, amenynyiben a fölfújás célja főleg abban áll, hogy a forma által a vulkanizálás alatt az abroncsra kifejtett nyomással szemben ellennyomás létesíttessék. A gyakorlatban az egyes szakaszok, bármily alakkal is, a (11) csőre füzetnek, mint ezt például a 22. ábra mutatja. Ezután a cső fölfújatik és az abroncs a burkolattal együtt, vagy enéíkül, a vulkanizáló formába helyeztetik és ismert módon vulkanizáltatik. A fölfújt cső a vulkanizálás megkönnyítésén kívül az abroncsot pneumatikussá is teszi, habár az esetben, ha a használat közben kilyukad, akkor a csövet nem kell újra fölfújni, amennyiben az abroncs önmagát teljesen alátámasztja, bármily erős terhelés| nek tétetik is ki, mint például nehéz járművek, mint társas kocsik kerekein való ! alkalmazás esetén. A 23. ábra egy, a most leírt szerkezettel bíró abroncsot mutat, melynél azonban a rugalmas (1) szakaszok a nem rugalmas (2) szakaszok fölé nyúlnak és a (3) burkolat ezen alaknak megfelelően van kiképezve úgy, hogy a futófölület bordás vagy ; hullámos. A 25. ábra a rugalmas szakasz oly alakját mutatja, mely akkor alkalmaztatik, ha a szakaszok és a külső burkolat között