39764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rugalmas öltés előállítására kerékabroncsok számára, habbá alakított kocsonyaszerű anyagból

Megjelent líK)1*. évi szeptember lió 3Ö-án. MAGY. KIR. SZABADALMI 1j||g H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 89764 szám. XX/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés rugalmas töltés előállítására karékabroncsok számára, habbá alakított, kocsonyaszerű anyagból. PFLEUMEK RÓBERT NYOMDATULAJDONOS, PFLEUMER HANS ÉS PFLEUMER HEBMANN NYOMDÁSZOK, PFLEUMER MIMI ÉS PFLEUMER MIZI SALZBUBGBAN ÉS PFLEUMER FRITZ MÉRNÖK DREZDÁBAN. Bejelentésének napja 1906 február hó 1-je. Elsőbbsége 1905 február 27-óvel kezdődik. A jelen találmány célja az ismert pneu­matikus abroncsok azon hátrányát, hogy a beszorított levegőt a légtömlő legcseké­lyebb megsérülésénél eltávozni engedik, az­által megszüntetni, hogy a tömlő belsejét rendkívül nagy számú, egymástól légzá­róan elkülönített cellákra osztjuk, melyek­nek mindegyike komprimált levegővel van megtöltve. Az ilyen tömlő épen olyan ru­galmas, mint a csupán levegővel megtöl­tött, azonban az az előnye, hogy a tömlő­nek és köpenynek hegyes vagy éles idegen anyagok behatolása folytán történő na­gyobb sérülései esetén is mindig csak a megsérült helyhez legközelebb fekvő hó­lyagok fognak szétpattanni, míg a tömlő többi tartalma érintetlen marad és ezáltal a tömlőnek feszültsége föntartatik. A légtömlőnek egyes cellákra való ezen szétosztását akképen foganatosíthatjuk, hogy olyan rugalmas anyagokat, melyek­nek olvadási pontja alacsonyabban fekszik a gumi olvadási pontjánál, habbá alakítunk és azután melegen folyós állapotban a töm­lőbe szorítunk. Ilyen anyagok különböző fajtájú gumi elasztikum, zselatinszőrű anya­gok, pl. növényi és állati zselatin, mint ál­lati kocsonya (enyv), csontenyv (zselatin), vizahólyag, porcenyv (chondrin), mely anya­gok úgy tiszta állapotban, mint egymással keverve és más olyan anyagok hozzáadása mellett, melyek a rugalmasságot károsan i nem befolyásolják, alkalmaztatnak. Zsela­tin alkalmazásánál, ezt előbb vízben föl­duzzasztjuk, azután glicerint adunk hozzá, végül pedig a vizet, a massza konzerválása céljából, ismét elfőzzük. Ezen eljárásnak azonban, ha a habot kö­zönséges légköri nyomásnál készítjük, azon nagy hátránya van, hogy a hab térfogata, amikor azt magasabb nyomás alatt a töm­lőbe szivattyúzzuk, például a negyedrészére csökken, ha a habot három atmoszféra túl­nyomással szorítjuk a tömlőbe és ezáltal az eljárás azon célja, hogy lehetőleg levegő­dús, rugalmasság tekintetében az összeszo-J rított levegővel fölérő habot vigyünk be a 1 tömlőbe, nem érjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents