39764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rugalmas öltés előállítására kerékabroncsok számára, habbá alakított kocsonyaszerű anyagból
Megjelent líK)1*. évi szeptember lió 3Ö-án. MAGY. KIR. SZABADALMI 1j||g H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 89764 szám. XX/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés rugalmas töltés előállítására karékabroncsok számára, habbá alakított, kocsonyaszerű anyagból. PFLEUMEK RÓBERT NYOMDATULAJDONOS, PFLEUMER HANS ÉS PFLEUMER HEBMANN NYOMDÁSZOK, PFLEUMER MIMI ÉS PFLEUMER MIZI SALZBUBGBAN ÉS PFLEUMER FRITZ MÉRNÖK DREZDÁBAN. Bejelentésének napja 1906 február hó 1-je. Elsőbbsége 1905 február 27-óvel kezdődik. A jelen találmány célja az ismert pneumatikus abroncsok azon hátrányát, hogy a beszorított levegőt a légtömlő legcsekélyebb megsérülésénél eltávozni engedik, azáltal megszüntetni, hogy a tömlő belsejét rendkívül nagy számú, egymástól légzáróan elkülönített cellákra osztjuk, melyeknek mindegyike komprimált levegővel van megtöltve. Az ilyen tömlő épen olyan rugalmas, mint a csupán levegővel megtöltött, azonban az az előnye, hogy a tömlőnek és köpenynek hegyes vagy éles idegen anyagok behatolása folytán történő nagyobb sérülései esetén is mindig csak a megsérült helyhez legközelebb fekvő hólyagok fognak szétpattanni, míg a tömlő többi tartalma érintetlen marad és ezáltal a tömlőnek feszültsége föntartatik. A légtömlőnek egyes cellákra való ezen szétosztását akképen foganatosíthatjuk, hogy olyan rugalmas anyagokat, melyeknek olvadási pontja alacsonyabban fekszik a gumi olvadási pontjánál, habbá alakítunk és azután melegen folyós állapotban a tömlőbe szorítunk. Ilyen anyagok különböző fajtájú gumi elasztikum, zselatinszőrű anyagok, pl. növényi és állati zselatin, mint állati kocsonya (enyv), csontenyv (zselatin), vizahólyag, porcenyv (chondrin), mely anyagok úgy tiszta állapotban, mint egymással keverve és más olyan anyagok hozzáadása mellett, melyek a rugalmasságot károsan i nem befolyásolják, alkalmaztatnak. Zselatin alkalmazásánál, ezt előbb vízben földuzzasztjuk, azután glicerint adunk hozzá, végül pedig a vizet, a massza konzerválása céljából, ismét elfőzzük. Ezen eljárásnak azonban, ha a habot közönséges légköri nyomásnál készítjük, azon nagy hátránya van, hogy a hab térfogata, amikor azt magasabb nyomás alatt a tömlőbe szivattyúzzuk, például a negyedrészére csökken, ha a habot három atmoszféra túlnyomással szorítjuk a tömlőbe és ezáltal az eljárás azon célja, hogy lehetőleg levegődús, rugalmasság tekintetében az összeszo-J rított levegővel fölérő habot vigyünk be a 1 tömlőbe, nem érjük el.