39659. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet az égőanyagnak explóziós mótorokban való bevezetésére
~ 3 — a fölfelé mozgó (w) szelep szívó hatása folytán és a furatnak a (8) tér fölé való lejtőssége miatt is a (8) térbe folyik vissza. A (w) szelep zárásával járó szívóhatás kis mennyiségű levegőt is szív be a (q) hornyccskákon át úgy, hogy a folyadéknak kifolyása hirtelen megszűnik és a szívólöket befejezése után semmiesetre sem folyik rá többé az (r) szelepre, ami folyadékkal táplált ily fajta exploziós motornál igen fontos az ökonomia szempontjából is. Az egész folyadékbevezető úgy van szerkesztve, hogy a folyadékbevezetés már az (r) szelep teljes zárása előtt szűnik meg úgy, hogy a még beáramló levegő a folyadék utolsó nyomait is magával viszi. A szívólöketet a kompressziólöket követi, melynek végén a keveréket meggyújtjuk. Az (r) szelep ezen és a rákövetkező expanziólöket alatt csukva marad, mire az (i-) szelep újólagos kinyitásával a négy ismert ütem ciklusa befejezést nyer. A (q) hornyocskákat a (t) cső és az (5) süveg egymásra szoruló kúpfölületeinek csak egyikén vagy mindkettőjén alkalmazhatjuk. Közvetlenül belátható, hogy a (2) íitközőszögnek a (3) fülben való beállításával a (w) szelep nyitvamaradásának idejét változtathatjuk. Az 5. és 6. ábra szerint a (6) kiesztergálásból az (r) szeleptányér felé vezető (q) hornyocskák iránya eltér a 3. ábrabelitől. Az 5. ábra szerint közvetlenül az (r) szelep tányérjára fecskendeztetik a tápláló folyadék. A 7. és 12. ábrában jelzett foganatosítási alaknál a hengerfödél testébe a (10) hüvely van beillesztve. Ezen hüvely fölső része az őt befogadó furathoz képest visszaugrik úgy, hogy a (11) gyűrűvel és (12) anyával együtt tömítőszelencét képez. A (10) hüvely alsó részébe, az alúl szelepfészek alakú (15) kúppal ellátott (13) hüvely van csavarva. A csavarkötés biztosítására a (14) csavar szolgál. A (15) szelepfészekből a kis (16) furatok vezetnek a (17) kiesztergálásba, melyből az (o) szeleporsó (24) hornyain át föcskendeztetik be az égőanyag. A (13) hüvelyen a (18) szelep van vezetve, melyet a (39) rúgó szorít a (15) szelepfészekre. A (18) szelep testének közepetáján a (19) beesztergálás van bemunkálva, mely gyűrűalakú teret képez a (20) felől jövő folyadéknak körös-körül való elosztására. A (18) szelep fölső része pontosan beillik a hengerfödélnek megfelelő furatába és mindössze a (22) hornyokkal van ellátva (12. ábra), a (19) beesztergálás alatt lévő része ellenben kisebb átmérőjű úgy, hogy a hengerfödél furatának alsó végébe a (23) anya csavarható, mely a 9. ábrában látható módon helyében tartja meg a (13) hüvelyt. Az (o) szeleporsónak (24) hornyai (9. és 10. ábrák) a forró szeleptányérra vezetik az égési anyagot. Az (o) szeleporsótól oldalt, az ehhez keresztben álló (25) tengely van ágyazva, melynek (26) orra a (18) szelep (19) beesztergálása által képezett peremre támaszkodik. A (25) tengelyt a (27) anya biztosítja a helyzetében. A (27) anya biztosítására a (28) ellenanya szolgál. A (25) tengelynek a szelepfödél testéből kiálló részére a kétkarú (29) emelő van ékelve. Ezen emelő egyik karjához az (a) mótorhengerhez erősített (30) rúgó van kapcsolva (7. és 8. ábra), az emelő másik karját pedig a (h) vezénylőrúdhoz a (32) szorító segélyével erősített (31) ütközőcsavar szorítja le a mótor ütemének megfelelő fázisaiban. Ezenkívül a (34) szabályozó csavarral (8. ábra) ellátott (33) lökethatároló emelő (17. ábra) is van erősítve a (25) tengelyre. A (34) állítócsavar a tengelyt egy irányban elforgatni kivánó (30) rúgó behatása alatt az (a) mótorhenger felé szorul. A leírt szerkezet következőképen működik : Az elgázosító gyanánt szolgáló (o) szeleporsónak és vele az (r) szelepnek mozgása megegyezik a 3. ábrabeliével. A mótor szívólöketének kezdő pillanatában a (31) ütközőcsavar a (29) emelő egyik karjára ütközik és ezáltal a (30) rúgó ellen leszorítja és elforgatja a (25) tengelyt úgy, hogy a (26) orr a (18) szelepet megemeli. A nyomás alatt álló folyadék erre hozzáférhet a