39659. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet az égőanyagnak explóziós mótorokban való bevezetésére

- 2 — A 3. ábrából látható, hogy az (r) szelep < (o) rúdjának fölső végére a két karimával ellátott (n) hüvely van a (p) csavar segélyével ráerősítve. Az (n) hüvely a vezénylést eszközlő villás emelő (m) villájának befogadására szolgál. Az (o) szeleprúd alúl a harangalakú (r) szelepben végződik, mely egy a hengerfödélben alkalmazott (s) előteret zárhat el a gép égési terétől. A szeleprudat a hengerfödélbe erősen becsavart (t) cső vezeti. A hengerfödélöntvény közvetlenül az (o) szeleprúd mellett újra ki van fúrva és ezen furaton keresztül, egy a (t) cső alsó végére csavart (5) süveg megfelelő csavarmenetes nyílásába van becsavarva a csőalakú (u) szelepház. Ezen szelepház furata nagyobb átmérőjű a benne lévő folyadékszelep (v) rúdjának átmérőjénél úgy, hogy gyűrűalakú hézag képződik, mely az égőanyag tovavezetésére szolgál. A (v) szeleprúd alsó végén kiképezett (w) szeleptányér a kifolyt égőanyag mennyiségének szabályozására szolgál és a nyitás alkalmával szívó dugattyú gyanánt is működik. Az (u) házat fölül az (x) tömítőszelence zárja el, melyen át a (v) orsó a szabadba lép. A (w) szelepet a (v) szeleporsó fölső végére erősített (z) ütközőre támaszkodó (1 rúgó, állandóan csukott helyzetben igyekszik megtartani. A (z) ütköző fölött a (2) íitközőszög vau az (m) villásemeltyű egyik villáján kiképzett (3) kiugrásba csavarva. (2. és 3. ábra.) A (v) szeleporsó és az (u) szelepház közötti térbe torkol az égőanyag bevezetésére szolgáló (4) vezeték. A 3. ábrában metszetben látható (5) süvegbe fölülről a (t) cső van becsavarva, mely alúl szelephez hasonló kúpos fölületben végződik, mely utóbbi az (5) süveg megfelelő szelepfészkére szorúl. Mindkét kúpos gyűrűfölületen (q) hornyocskákat alkalmazunk, melyek az égőanyagnak finom sugarakra való szétbontására szolgálnak. (3. ábra.) Ezen hornyocskák az (5) süveg kúpos fészkéből a (6) kiesztergálás által képezett térbe nyílnak, ahonnan a (7) furat vezet a (w) szelep alatt kiképezett (8) térbe. Ezen szerkezet működése a következő: A (d) alaktárcsának az 1. ábrában föltüntetett helyzetében az (f) emelő görgője már megemeltetett úgy, hogy az (r) szelep nyitva áll, még pedig a 2. ábrabeli állásban jelzett emelkedési magasságig. A mótor 1. ábrabeli helyzetében a dugattyú löketének közepe táján halad és az (r) szelepen keresztül az elégett gázokat tolja ki a hengerből. A (d) alaktárcsa az (r) szelepet az egész kitolás és szívás ideje alatt nyitva tartja, azonban a 3. ábrabeli állásnál a (2) ütközőszög még nem érte el a (w) szelepnek (z) ütközőfejét úgy, hogy a folyadékszelep a fészkére van szorítva és az (u) szelepházban visszatartja a bizonyos túlnyomás alatt várakozó csöppfolyós égőanyagot. A dugattyúszívó löketének szívóhatása az elégett gázokat kibocsátó önműködő szelepet mindenekelőtt bezárja és az (s) kamrát a külső levegővel összekötő önműködő légszelepet kinyitja úgy, hogy a levegő az (s) kamrán és az (r) szelepen át ömlik a mótor égésterébe. A szívólöket további ideje alatt a (d) alaktárcsának erősen kiugró orra, illetőleg legnagyobb sugarú része kerül az (f) emelő (e) görgője alá (1. ábra), miáltal oly messzire halad lefelé az (m) emelő, hogy a (2) ütközőszög leszorítja a (v) szeleporsót. A (w) szelep, mely a (8) térbe dugattyú módjára poutosan beleillik, előbb az ezen térben lévő folyadékmennyiséget föcskendezi ki a (7) furaton és a (q) kornyocskákon keresztül az (r) szeleptányérra. A nyomás alatt álló folyadék azután is mindaddig ömlik ki a (q) hornyocskákon, ameddig a (v) orsó le vau szorítva. Jelen esetben tehát a motorban lejátszódó égési folyamatok által fölhevített szeleptányér elgázosító gyanánt szolgál. A szívólöket végefeló a (d) alaktárcsa kiugró orra már elhagyta az (e) görgőt, az (r) szelep csukva van és ennek bezárása közben a (2) ütközőszög is elengedte a (v) szeleporsó (z) ütközőfejét úgy, hogy az (1) rúgó a fészkére szoríthatja a (w) szelepet. A (7) furatban még visszamaradó égőanyag