39600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cognakgyártásnál visszamaradó borlepárlási maradék nitrogénjének hasznosítására
%r i Megjelent 1907. évi szeptember hó 10-én. KIK. MAGY. SZABADALMI HIVATAL JÓIM SZABADALMI LEÍR A S 89600. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás a kognakgyártásnál visszamaradó borlepárlási maradék nitrogénjének hasznosítására. I)1 1 ÉFFRONT JÁNOS ORVOS BRUXELLESBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 augusztus hó 29 ike. Ismeretes, hogy a desztillálási maradék nitrogénjének ammóniák alakjában való viszszanyerésére a koncentrált borlepárlásoknak mész hozzáadásával, vagy anélkül való közvetlen desztillációjával kísérleteztek. Ez az eljárási mód azonban nem járt gyakorlati haszonnal, mert a nitrogénnek csak igen kis része ment át a desztillációval, és a desztillálási termék legnagyobb részben csak nehezen kezelhető tömény ammoniákot tartalmazott. A sikertelenség oka annak tulajdonítható, hogy a borlepárlási maradék nitrogéntartalmú anyaga összetett keveréket képez. Valóban ezek a nitrogéndús anyagok aminek, amidek és amides savak alakjában fordulnak elő úgy, mint a fehérnyeféle alkatrészek. Mindezen alkatrészek azonban nincsenek a borlepárlási üledékben szabad állapotban jelen, hanem egy részük alkalikus bázisokban, más részük pedig szerves savas sók alakjában van meg. Mindezen különböző természetű nitrogéntartalmú vegyületek a fizikai, vagy kémiai szerekkel szemben nem viselkedhetnek egyformán, mert azoknak ammóniákká való átalakítása egyetlenegy művelet folytán nem lehet tökéletes. Jelen találmány tárgyát képező eljárással be van bizonyítva, hogy a borlepárlási maradék jó részének ammoniak alakjában való visszanyerésére szükséges ez a desztillálási műveletet két egymásután következő és jól megkülönböztetett fázisban végezni: az elsőt savak jelenlétében, a másodikat neutrális szerekkel. A kognakgyártásnál visszamaradó borlepárlási maradók savakkal való desztillálásánál 180—200" C. mellett, az alkalikus bázisokkal vegyült nitrogéndús testek fölbomlanak és ammoniáksókká alakulnak át, melyeket' egy túlhevített légáram magával ragad. A maradék ezen első kezelése által nitrogénjének körülbelül 50°/o -át elveszíti. Ezen első desztillálásnál visszamaradó tömeg főképen szabad savból, a maradék ásványos anyagaiból és nitrogéntartalmú alkatrészekből áll. Ha ezt a most visszamaradt tömeget tovább hevítjük, az fölbomlik ugyan, de ez a fölbomlás lényeges ammoniákveszteséggel jár, szabad nitrogén távozik el és cyanvegyület képződik. Ezen veszteségek elkerülésére szolgál a második desztillálás, miután az első desztillálásból visszamaradt tömeget előzőleg akár szódával, akár mésszel közömbösítet-
