39599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világítási és fűtési célokra való elektromos izzótestek előállítására

Megjelent 1007. évi szeptember hó 10-én. MAGY. -jW KIR. SZABADALMI 1|§J|| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 39599. szám. VII/h. OSZTÁLY— — Eljárás világítási és fűtési célokra való elektromos izzótestek eló' állítás ára. ALLGEMEINE ELEKTRICITÁTS-GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 junius hó 18-ika Megállapíttatott, hogy a nagy hőnél olvadó fémeknek, minők zirkonium, tórium, tantalium, nióbium, titanium, wolfram stb. siliciammal, vagy ehhez hasonló elemekkel (a sillcium- és bórcsoport elemeivel) való vegyületei világítási és fűtési célokra szolgáló elektromos izzó testek előállítására különösen alkalmasak, miután olvadási pontjuk magas és mert fajlagos elektromos ellenállásuk a közönséges fémszálakkal ellentétben jelentékenyen nagyobb; az ilyen elektromos izzó testek továbbá a szabad levegőn is izzíthatok. Az elektromos ellenállás további nagyobbodása, anélkül, hogy az olvadási hőfok csökkenése következhetnék be, a jelen találmány szerint azáltal érhető el, hogy a nagy hőnél olvadó fémek említett vegyületeihez tetemes mennyiségű (10%-nál nem kevesebb) másodrendű vezetőket adunk, főkép ritka földek oxydjait. Az eljárás foganatosításának egyik példája gyanánt szolgáljon a következő: Tantaliumsilicidet, melyet különböző módokon állíthatunk elő, pl. siliciumnak tantaliumsavval elektromos kemencében történő összeolvasztása útján, a ritka földek oxydjaival, pl. yttrium és erbium oxydjai- ; nak keverékével, vagy magával tantalium- ! savval, szétdörzsöléssel, bensőleg összekeverünk. Valamely alkalmas kötő anyag, mint keményítő, tragant s i. t. segélyével azután a masszát plasztikussá tesszük és ismert módon rudacskák, illetőleg szálak alakjára sajtoljuk. Megszáradás után ezen izzó szálakat a szabad levegőn izzítjuk, míg a kötőanyag teljesen el nem tünt. Ezáltal az előbb már törékeny szál bizonyos sziládságot ér el és közönséges feszültségeknél is vezeti az elektromosságot. Látszólag reakció megy itt végbe a silicid és az oxyd közt. Ezután a szálakat árambevezető kapcsokkal látjuk el és vakuumban vagy oxygénmentes (indifferens) atmoszférában, keresztülvezetett árammal fölhevítjük. Észrevesszük ekkor, hogy egyes, kezdetben világosabb helyek fokozatosan eltűnnek, míg végre a szál egészen egyenletesen izzik. Célszerű a gázokat, melyek ezen homogenizálás közben fejlődnek, folytonosan fölfogni. A tantaliumsilicid helyett ennek kiinduló anyagait (siliciumot és tantaliumsavat) is alkalmazhatjuk. Ha már most ezen másodrendű vezetőknek a silicidekhez, illetőleg a nagy hőnél olvadó fémek hasonló vegyületeihez való hozzáadásával az elektromos ellenállás és az olvadási pont emelkedését előidéztük,