39503. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indoxylszármazékok előállítására aromás glycinekből és hasonlóan viselkedő vegyületekből

Megjelent lí)07. évi augusztus hó 29-én. MAGY. ^fw KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEI RAS 39503. szára. IV/ti/l. OSZTÁLY. Eljárás indoxylszármazékok előállítására aromás glycinekből és hasonlóan viselkedő vegyületekből. DEUTSCHE GOLD- U. SILBER-SCHEIDE-ANSTALT VORM. ROESSLER CÉG M/M FRANKFURTBAN. Bejelentésének napja 1907 február hó 11-ike. Elsőbbsége 1904 augusztus hó 13-ával kezdődik. Jelen leijárás indoxylszármazékok előállí­tására vonatkozik és szorosan a 137955. és 141749. számú német szabadalmi leírá­sokban ismertetett eljárásokhoz csatlako­zik, melyeknél aromás glycinek maró alká­liák jelenlétében alkáliamid segítségével kondenzáltatnak. Az eljárás azon a megfi­gyelésen alapszik, hogy lehetséges ésigan előnyös, ha azt az ammoniákot, mely ama reakciónál fölszabadul, mely az alkáliamid és glycinek, ezek származékai és hasonló anyagok között végbemegy, melyekről is­meretes, hogy alkáliamiddal indoxylszár­mazékokat adnak, a további reakcióban részt hagyjuk venni, oly módon, hogy az esetről esetre fölszabaduló ammoniákot reakció közben újabb amidmennyiségek kép­zésére használjuk föl úgy, hogy lehetőleg csekély ammoniákfogyasztással az említett vegyületek tetemes mennyiségeinek kon­denzációját idézhetjük elő. Erre a célra akképen járhatunk el, hogy a kondenzáció egész tömegére nem elegendő csekély mennyiségű alkáliamidot veszünk, a hiányzó alkáliamid helyett pedig megfelelő meny­nyiségű alkálifémet adunk hozzá. A je­lenlévő amid ekkor a kondenzációt megin­dítja és az ennek folyamán fölszabaduló ammóniák megfelelő mennyiségű alkáli­fémmel ismét amiddá egyesül, melynek kon­denzációmunkája ismét ammoniákot szaba­dít föl és így tovább, míg a kondenzáció folyamán az összes jelenlévő alkálifém át­menetileg amiddá át nem alakult és föl nem használtatott. Jelen eljárás szerint korántsem szüksé­ges azonban kész amidot venni, hanem ak­képen is járhatunk el, hogy a kondenzá­landó vegyülettel egyidejűleg olyan anya­got adunk hozzá, melyből a masszában tar­talmazott maró alkáliák jelenlétében am­móniák képződik. Ilyen anyag pl. a higany, melynél az ammoniákfejlődés simán és minden zavaró mellékjelenség nélkül megy végbe. Előzőleg annyi alkálifémet adtunk hozzá, amennyi megfelelő mennyiségű amid képződéshez szükséges. A fölszabaduló am­móniák ezután (esetleg ismételten) a je­lenlévő alkálifémmel amiddá egyesül. Még előnyösebben azonban úgy járunk el, hogy ahelyett, hogy ammoniákfejlesztő anyagot adnánk a masszához, csak alkálifémet adunk hozzá és azután kívülről ammoniákot ve­zetünk be. Ez az alkálifémmel ismét a

Next

/
Thumbnails
Contents