39503. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indoxylszármazékok előállítására aromás glycinekből és hasonlóan viselkedő vegyületekből
Megjelent lí)07. évi augusztus hó 29-én. MAGY. ^fw KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEI RAS 39503. szára. IV/ti/l. OSZTÁLY. Eljárás indoxylszármazékok előállítására aromás glycinekből és hasonlóan viselkedő vegyületekből. DEUTSCHE GOLD- U. SILBER-SCHEIDE-ANSTALT VORM. ROESSLER CÉG M/M FRANKFURTBAN. Bejelentésének napja 1907 február hó 11-ike. Elsőbbsége 1904 augusztus hó 13-ával kezdődik. Jelen leijárás indoxylszármazékok előállítására vonatkozik és szorosan a 137955. és 141749. számú német szabadalmi leírásokban ismertetett eljárásokhoz csatlakozik, melyeknél aromás glycinek maró alkáliák jelenlétében alkáliamid segítségével kondenzáltatnak. Az eljárás azon a megfigyelésen alapszik, hogy lehetséges ésigan előnyös, ha azt az ammoniákot, mely ama reakciónál fölszabadul, mely az alkáliamid és glycinek, ezek származékai és hasonló anyagok között végbemegy, melyekről ismeretes, hogy alkáliamiddal indoxylszármazékokat adnak, a további reakcióban részt hagyjuk venni, oly módon, hogy az esetről esetre fölszabaduló ammoniákot reakció közben újabb amidmennyiségek képzésére használjuk föl úgy, hogy lehetőleg csekély ammoniákfogyasztással az említett vegyületek tetemes mennyiségeinek kondenzációját idézhetjük elő. Erre a célra akképen járhatunk el, hogy a kondenzáció egész tömegére nem elegendő csekély mennyiségű alkáliamidot veszünk, a hiányzó alkáliamid helyett pedig megfelelő menynyiségű alkálifémet adunk hozzá. A jelenlévő amid ekkor a kondenzációt megindítja és az ennek folyamán fölszabaduló ammóniák megfelelő mennyiségű alkálifémmel ismét amiddá egyesül, melynek kondenzációmunkája ismét ammoniákot szabadít föl és így tovább, míg a kondenzáció folyamán az összes jelenlévő alkálifém átmenetileg amiddá át nem alakult és föl nem használtatott. Jelen eljárás szerint korántsem szükséges azonban kész amidot venni, hanem akképen is járhatunk el, hogy a kondenzálandó vegyülettel egyidejűleg olyan anyagot adunk hozzá, melyből a masszában tartalmazott maró alkáliák jelenlétében ammóniák képződik. Ilyen anyag pl. a higany, melynél az ammoniákfejlődés simán és minden zavaró mellékjelenség nélkül megy végbe. Előzőleg annyi alkálifémet adtunk hozzá, amennyi megfelelő mennyiségű amid képződéshez szükséges. A fölszabaduló ammóniák ezután (esetleg ismételten) a jelenlévő alkálifémmel amiddá egyesül. Még előnyösebben azonban úgy járunk el, hogy ahelyett, hogy ammoniákfejlesztő anyagot adnánk a masszához, csak alkálifémet adunk hozzá és azután kívülről ammoniákot vezetünk be. Ez az alkálifémmel ismét a
