39488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkövek előállítására

Megjelent 1907. évi augusztus hó 23-án. MAGY. -íw KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 89488. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás műkövek előállítására. ISOLATOREN-FABBIK PULVOLIT G. M. B. H. CÉG M/M

FRANKFURTBOCKENHEIMBAN. Pótszabadalom a 33847. sz. törzs-zabadalomhoz. Bejelentésének napja 1906 december hó 4-ike. A 33847. számú törzsszabadalomban olyan eljárás van leírva, mellyel poralakú anyagokból rövid idő^alatt műköveket állíthatunk elő olajoknak, zsíroknak éa másféle olyan anyagoknak kötőszer gyanánt való alkalmazásával, melyek olyan tulajdonságúak hogy vékony rétegekben a levegőn magasabb hőfoknál megkeményednek. Emellett a kötőszerekkel megnedvesített töltőanyagok laza, nedves por alakjában egyideig magasabb hőfoknál a levegő hatásának tétetnek ki, miáltal a masszának oly megmerevedése áll elő, hogy az rövid idő múlva már formadarabokká sajtolható, melyek 200° C.-ig való fölhevítésnél gyorsan megkeményednek. Kitűnt már most, hogy a megmerevedési és megkeményedési időtartam még lényegesen leszállítható, ha a masszához ként adunk. Oly masszák, melyek kénből, töltőanyagból és olajból készülnek, már ugyan többszörösen ismeretesek, de egyrészt ezen összetételek a ként mint a főalkotó részt és ezért szabad állapotban tartalmazzák és az olaj azokban csak mint hígítőanyag szerepel, míg ezen eljárásnál, a kén chemiailag a levegő oxigénjéhez hasonlóan hat és ezért lehetőleg csak annyi ként adunk hozzá, amennyi az olajjal stb.-vei kémiailag reagálni képes úgy, hogy a végső termék ugyan lényeges mennyiségben tartalmaz kénvegyületeket, de szabad ként máicsekély mennyiségben mint véletlen, a reakciót kikerülő elegyrészt tartalmaz. Másrészt, ahol nem ez az eset fordul, elő, ahol tehát a kén csekélyebb mennyiségben lesz hozzáadva, ott vagy nem adnak töltőanyagokat hozzá és a kapott termékek kaucsuk vagy guttapercha pótlóanyagai, nem pedig, mint a jelen találmánynál, kemény masszák, melyek a kötőszer és töltőanyagok választott keverési arányai szerint és az utóbbiak nagyobb vagy kisebb fölszívóképességéhez képest kőszerű alkotásúak lehetnek, vagy a törés, külső és fajsúly tekintetében a kemény gumihoz vagy ebonithoz hasonlók, — pedig a kén egyszer csak a formálás után és azonkívül az előbb megolvasztott és azután újra porított más fajta kiinduló anyagokra, melyekre egészen másképen hat és végül hevített formákban jut hatásra. Ezáltal nemcsak a formadaraboknak könnyű olvadását nem hárítjuk el, hanem ellenkezőleg a formadarabok, melyek nem megmerevített porból állíttatnak elő, a formákban nyomás alatt kihűlés útján való megkeményedés után, a melegítés által ismét meg-