39466. lajstromszámú szabadalom • Marók gyalúgépek számára

Megjelent 1907. évi augusztus hó 21-én. MAGY. ^s KIH. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 39466. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Marók gyalúgépek számára. MADSEN PÉTER MARENTIUS MÉRNÖK CHBISTIÁNIÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 november hó 15-ike. Jelen találmány marókra vonatkozik, melyek a horony- és eresztékkapcsolattal ellátandó deszkák és pallók stb. hornyának és eresztékének gyalulására szolgálnak. A találmány a marók oly kiképezését célozza, hogy a marók a horony, illetve az ereszték különböző szélességeinek megfelelően beállíthatók legyenek. E célra a találmány értelmében a marók élei három egymás mellett fekvő, a munkatengelyen elrendezett marótárcsára osztatnak szét, mely tárcsák oly módon vannak kiképezve, hogy a beállítás a középső tárcsának a két külső tárcsához képest való elforgatása által történhetik és a külső tárcsák belső oldalán ferde fölületek vannak oly módon elrendezve, hogy a horonymaróknál a külső tárcsák összecsavarása esetén a középtárcsa fogai hasonlóan egy fürész fogaihoz fölváltva, az -egyik vagy másik oldal felé terpesztetnek, míg az eresztékmaróknál a középső tárcsa előre forgatása azt létesíti, hogy a külső tárcsák egymáshoz közelittetnek, miáltal elérjük, hogy a tárcsák munkaközben nem lazulnak meg, mert a középső tárcsa a hátrafelé ható nyomásnál a két külső tárcsa közé ékelődik. A mellékelt rajzon az 1, ábra egy eresztékmaró oldalnézete, a 2. ábra ennek végnézete és a 3. ábra részleges oldalnézete a tárcsák más helyzete mellett; a 4. ábra ezen maró egy részének távlati képe; az 5., 6. és 7. ábra a találmány értelmében szerkesztett horonymaró oldalnézete és keresztmetszete, illetve a maró két fogának fölülnézete. Az eresztékmarót föltüntető 1., 2. és 3. ábrában a külső (a a) tárcsák között egy középső (b) tárcsa van elrendezve, melynek körvonala az 1. és 3. ábrában teljes és pontozott vonalakkal van jelölve. A fogak száma az 1. ábrából látható, mely ábrából az is kitűnik, hogy a fogak hátának magassága a csúcstól a következő fog alatt fekvő üreg felé csökken és így excentrikus alakkal bír. Az (a a) tárcsák belső oldala egy, a kerület közelében fekvő ponttól körülbelül a középső tárcsa fogai magasságának megfelelő darabon a tengely felé ferdén halad. Az ily módon képezett 'ferde fölületek (c)-vel vannak jelölve. Ha a középső tárcsát kissé elforgatjuk, úgy, hogy fogai a külső tárcsák fogaihoz képest jobban állnak ki (3. ábra), akkor a hátrafelé csökkenő fogmagasság folytán a középső tárcsa fogai, aszerint, amint na-