39466. lajstromszámú szabadalom • Marók gyalúgépek számára

_ 2 — gyotb vagy kisebb mértékben tolattak előre, a (c) ferde fölületek külső szélétől nagyobb vagy kisebb távolságban feksze­nek ezen ferde fölületekhez úgy, hogy a két külső tárcsa, illetve ezek fogai egy­mástól távolabb vagy egymáshoz közelebb kerülnek. Ily módon tehát a középső (b) tárcsának a külső tárcsákhoz képest való elforgatása által a marandó ereszték szé­lessége szabályozható. A középső tárcsa az egyik külső tárcsával egy darabban is ké­szíthető, mely esetben csak a másik külső tárcsa forgattatik. A ferde (c) fölületek esetleg nemcsak sugárirányban, hanem a kerület irányában is ferdék lehetnek és pedig oly módon, hogy a külső tárcsák egyes fogainak ferde fölületei oly kerületi leferdítést kapnak, hogy a ferde fölület külső határvonala a fog hátával körülbelül párhuzamosan ha­lad. A horonymarónál (5., 6. és 7. ábra) az (a) és (b) tárcsák kerülete körülbelül meg­felel az 1. és 2. ábrabeli tárcsák kerüle­tének. A (b) tárcsa fogai az előállítandó legszűkebb horonynál vékonyabbak. Ezen fogak a talprészük két oldalán alkalma­zott (d) kivágás által kissé hajlékonnyá vannak téve. A külső fogaknak a középső fogakra fekvő fölületei fölváltva, az egyik és a másik oldal felé ferdék, miáltal a (b) tárcsának az ezen fölületek közé szorí­tott fogai fölváltva egy fürész fogaihoz hasonló módon az egyik és a másik oldal felé terpesztetnek. A fogak tehát oly hor­nyot állítanak elő, mely a fogak vastag­ságánál valamivel szélesebb. A horony szé­lessége a középső fogaknak a külső maró­tárcsák fogaihoz képest elfoglalt helyzeté­től függ. Ha a középső fogak jobban hátra­felé állíttatnak, akkor szűkebb hornyot ka­punk, míg a középső fogaknak előbbre való állítása által, míg a csúszófölületek a külső marótárcsák csúszófölületeivel egybeesnek, szélesebb horony állíttatik elő. A 7. ábrából — mely ábra két egymásra következő fog fölülnézetét kissé hátra tolt középső tárcsa mellett mutatja — kive­hető, hogy miképen kapunk nagyobb vagy kisebb terpesztést. A külső tárcsák fogai­nak belső fölületei úgy sugár-, mint kerü­leti irányban is ferdék és gyakorlati szem­pontokból nem pontosan párhuzamosak, hogy a középső fogak csak legmellsőbb élükön szoríttassanak a külső fogak közé. Hogy a tárcsák beállításában pontos j megegyezést biztosítsunk, célszerű a kö­j zépső tárcsát lyukak sorozatával és a külső I tárcsákat egy-egy lyukkal ellátni. Az ezen | lyukakba bevezetett kis csap által a tár-I csák meghatározott helyzetben összetart­hatok. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eresztékmaró gyalúgépek számára, mely több, ferde fölületekkel egymáshoz fekvő tárcsából áll, melyek kölcsönös elforgatása által az ereszték szélessége szabályoztatik, jellemezve azáltal, hogy a ferde fölületek a maró tengelye kö­rül képezett kúpfölületek gyanánt van­nak alakítva, oly tolódon, hogy a középső tárcsának a külső tárcsákhoz képest való előre forgatása által az ereszték széles­sége csökkentetik. 2. Az 1. igénypont szerinti eresztékmaró ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a maró két tárcsából áll, amennyiben a középső tárcsa a külső tárcsák egyiké­vel egy darabban készül. 3. Horonymaró, mely három tárcsából áll, melyek közül a középső tárcsa beállít­ható, jellemezve azáltal, hogy a középső tárcsán hajlékony fogak és a külső tár­csák belső oldalán ferde fölületek van­nak alkalmazva, oly módon, hogy a há­rom tárcsa összecsavarásánál a közép­tárcsa fogai fölváltva, az egyik és a másik oldal felé terpesztetnek és pedig különböző erősen, megfelelően a középső tárcsa fogainak a külső tárcsák fogai­hoz képest elfoglalt helyzetének. (2 rajzlap melléklettel. • L A* 'ÍÉRZVÉWI TÁRSASÁG NYGWQÁJA OUOAPtera*

Next

/
Thumbnails
Contents