39452. lajstromszámú szabadalom • Közvetve működő szabályozó fordított és normális egyenlőtlenségi fokkal

(47) dugattyú alatt teljesen bezárva marad, a folyadékfék zárva van és a (46, 47, 10) és (51) részek tengelyirányban merev rendszert képeznek. A (2) szabályozóemeltyű (51) forgási pontja ekkor a visszatérítőberendezéssel kényszerkapcsolásban áll és ezen állapotban a visszatérítőberendezés ugyanúgy működik, mint minden más közönséges hydraulikus szabályozónál. A (10) dugattyúrúd mellett a (12) ütköző van elrendezve, mely a hengeres (13) nyúlványokban folytatódik. Ezen ütköző a (40) állványrészben vau vezetve és tengelyirányban a (10) dugattyúrúddal párhuzamosan eltolható. A (12) ütköző a (14) haránthasítékkal van ellátva, amelybe a (4"2) forgattyú (44) forgattyúcsapja beleillik. A (44) csap bizonyos esetekben a (42) forgattyúval szilárdan összeköthető, vagy mint a jelen esetben, különböző forgattyú-sugarakhoz beállíthatóan lehet elrendezve. A (42) forgattyú az utóbbi célból fecskefark alakú (16) horonynyal van ellátva, amelyben a (44) csapon ülő trapézalakú (15) megerősítőcsavaranya eltolható, a (44) csap ezen berendezés révén minden tetszőleges helyzetben rögzíthető úgy, hogy forgattyú-sugara a (43) csap forgattyúsugarával ugyanazon vagy ellenkező irányú esetleg nulla is lehet és pedig akkor, ha a (44) csap és (41) tengely geometriai tengelyei egybe esnek. Ha a (44) csap rögzítve van, akkor ezzel a (12) ütköző mozgása kényszerkapcsolásszerűen a visszavezetőberendezéshez képest meg van állapítva. A (10) dugattyúrúd a hasábalakú (25) erősbítéssel van ellátva, amely a (19) és (20) rúgótányérok számára a (26) és (27) ütközőket alkotja. A (12) ütköző továbbá kétkét (17) és (18) karral van ellátva, melyek a (25) erősbítést villaszerűén fogják át és úgy vannak alakítva, hogy a külső pontok fölületeik a (26) és (27) ütközőkkel egy és ugyanazon síkba fekszenek. A (19) és (20) rúgótányérok tehát egyidejűleg a (17) és (18) karokon is fognak fölfeküdni. A (10) dugattyúrúd ezen helyzetét vonatkozással a (12) ütközőre a következőkben a (10) dugattyúrúd «viszonylagos közép állás»-ának nevezzük. Egyébként a (10) dugattyúrúd a (17) és (18) karok között úgy fölfelé, mint lefelé eltolható. A (23) és (24) csavaranyák segélyével megfeszített (21) és (22) rugók a (19) és (20) rúgótányérokat a (17) és (18) karokhoz szorítják és ha a dugattyúrúd viszonylagos középállásából kimozdíttatik, akkor azt ismét a viszonylagos középállásba visszaterelni és itt megtartani törekszenek. A (47) dugattyúban kis (29) nyílás ' van amelynek révén az üreges dugattyúrúdon és (30) nyílásokon keresztül a (28) és (30) olajterek között összeköttetés létesül. A (29) nyílás elzárására a központos (33) pecek kúpos (32) csúcsa szolgál. A (33) pecek átmegy a (36) harántrúdon, amely viszont két, a (10) dugattyúrúdban kiképezett (39) hosszhasítékon megy keresztül. A (36) harántrúd végei a villás (37) csapantyú (38) szárain fekszenek. A (37) csappantyú sík alsó lapjával a (18) karon simán fekszik és ezenkívül a (39) csapszög révén a (18) karral csuklósan össze van kötve úgy, hogy a két (38) szár fölfelé lenghet, ha az egész csappantyú a (39) csap körül elfordul. A (10) dugattyúrúdon a (48) orr van kiképezve, amely a (10) dugattyúrúd viszonylagos középállásában a (18) karok fölső lapjával egy síkban fekszik és ennélfogva a (37) csappantyú alsó lapját épen még érinti. A (36) harántrúdon továbbá a (33) pecekre húzott (35) cső áll és a (33) pecekre erősített kis (34) terhelősúlyt úgy állítjuk be, hogy a (35) csövet épen érinti. A (10) dugattyúrúd relativ középállásában tehát a (37) csappanttyú simán a (18) karra fekszik, a (33) pecek a (29) nyílást elzárja és a (34) súly egyidejűleg a (3.5) csövön fekszik. A folyadékfék és a vezérmű együttes működési módja a következő: Tegyük föl, hogy a (7) emeltyű pl. középállásban a (10) dugattyúrúd viszonylagos középállásban és a. (44) csap a 3. ábra szerint a (41) tengely középvonalától jobbra van beállítva. Tegyük föl továbbá, hogy a (7) emeltyű az óramutató értelmében