39449. lajstromszámú szabadalom • Szedőgép

keret egy forgattyúval fölszerelt, tolókát hord, mely a forgattyú minden körülfordításakor egy sorköznek megfelelő távolsággal mozdul el és a szedésnek egy sorát a keretből kitolja. A kitolt betűsort, ismeretes szerkezetek segélyével, egy hosszúkás (29) betűhajó fogadja be (6, 7 és 15. ábra), melynek belsejében egy (34) rúgó által befolyásolt (31) fogasléc van elrendezve (7. és 8. ábra). Ez utóbbi végén egy lapos (35) toldat foglal helyet, mely a hajóban levő betűket a hajó előrésze felé nyomja. Ha a hajó kiürült, akkor a (34) rúgót a (31) fogasléc visszahúzá9a által ismét megfeszítjük. A megtöltött hajót úgy állítjuk vízszintes helyzetbe, hogy a betűk bevágásai fönt legyenek s azután a (36) csúsztató pálya jobboldali végén egy rövid csatornában ismeretes szorítószerkezet segélyével fogvatartjuk. A (36) csúsztató pálya lapos ívben emelkedik a hajó felé (7. ábra) és csekély szélességű csatornává van kiképezve, melynek végén a (29) hajó beállíttatik. A fölvett esetben, mint már említve volt, a kis és nagy betűk számára külön (1, la) betűcsatornák vannak alkalmazva s a (36) csúsztatópálya a két csatornasor fölső torkolatai fölött középen van elrendezve (6. ábra). A pálya fölött egy (37, 38) dobok körül vezetett (39) végtelen szíj fut (7. ábra), melyet a ráerősített két (42) fogó két egyenlő részre oszt. A (29) hajó mellett fekvő (37) dob két oldalán a hajtómű tengelyére ékelt (40) tárcsák foglalnak helyet, melyek a szíj vezetésére szolgálnak s széleiken fogazva vannak. Ezen fogazásba a (42) fogók két oldalán elrendezett (41) szögek kapcsolódnak (7. és 10.), melyek tehát a (42) fogókat a betűknek a (29) hajóból való kitolása közben kényszermenetűen vezetik. A (42) fogók (43) tárcsákkal vannak fölszerelve, melyek éles szélükkel a hajó mellső végén alkalmazott kis félköralakú (44) kivágásokba a legvékonyabb betű vastagságáig hatolnak be (6. és 8. ábra). A fogók, midőn a hajó előtt elhaladnak, a legeiül álló betűt megragadják és a csúsztató pálya fölött azon (1) vagy (la) csatornába vezetik, melybe a betű tartozik. A (43) tárcsák ugyanazon síkban egymás mögött vannak a (42) fogókon elrendezve úgy, hogy fölülről egyszerre ütnek a hájóban levő betűkre és azokat lefelé kinyomják. A (43) tárcsák később, mint ki lesz fejtve, a betűknek a szétosztó tolókákba való fektetésére is szolgálnak. Hogy a (42) fogók magoktól, a billentyűk lenyomása nélkül betűket ne vihessenek magokkal, a (29) hajót a szétosztó billentyűzettel egy (45) emelő (6., 7. és 8. ábra) köti össze, mely minden billentyű lenyomásakor fölemelkedik s oldalsó karjával a hajót a (42) fogók hatáskörébe hozza (7. ábra), azután pedig ismét eltávolítja. Ha most a lerakandó betűnek megfelelő billentyűt lenyomjuk, akkor a billentyűvel egy (55) emelő útján összekötött (46) tolóka elmozdul (7. és 8. ábra). A (46) tolókák a kétféle (1) és (la) betűszekrénynek megfelelően két (47) és (48) kivágással bírnak (5. ábra) úgy, hogy midőn pl. egy kis betűt kell az (1) csatornák valamelyikébe vezetni, a (47) kivágás lép a (36) csúsztató pályába és a fogók által odavezetett betűt fölveszi, mire a tolóka ismét visszamegy, míg csak kivágása a betűvel együtt a megfelelő csatorna fölső nyílása fölé nem jut s a betű a csatornába nem esik. Ha ellenben nagy betűt akarunk lerakni, akkor a tolókát, mint alább le lesz írva, egy pedál és (49) zsinór (6. ábra) segélyével átkapcsoljuk. A fogók (43) tárcsái a betűknek a (46) tolókák kivágásaiba való fektetését lényegesen elősegítik és a tolókáknak a betűcsatornákhoz való egyenletes visszatérését szintén szabályozzák. A tolókák mozgatása a következő módon történik. Mindegyik billentyűkar egy kétkarú (55) emelővel áll összeköttetésben (6. és 8. ábra), melynek fölső vége a vízszintes (46) tolókába van akasztva. Az (55) emelő alúl egy szívalakú (33) toldatban végződik, mely egy közös pontból kétfelé ágazó (c) és (d) hasitékokkal van ellátva. Mindegyik billentyűkaron egy (e) görgő ül, mely az (55) emelő normális helyzetében a (d) hasítékkal kapcso-