39449. lajstromszámú szabadalom • Szedőgép
í — lódik s a billentyű lenyomásakor a szívalakú (33) toldatot a csatornák fölé nyomja, minek következtében az (55) emelő fölső vége a (46) tolókát oly módon vezeti a (36) csúsztatópálya fölé, hogy a (47) kivágás jön használatba. Ellenben, ha a (48) kivágást akarjuk használni, akkor a (49) húzózsinór és a 14. ábrán látható pedál segélyével a (30) átkapcsoló hengert elforgatjuk, minek következtében a hengernek egy (a) ütközője a (33) szív csúcsát annyira elmozdítja a betűcsatornáktól, hogy az (e) görgő a (c) hasítékba léphet. Ha most egy billyentyűt lenyomunk, akkor az (55) emelő ellenkező irányban mozdul el s a csúsztatópályába a tolóka (48) kivágása lép, mely a nagy betűt fölveszi és megfelelő (la) csatornába üríti. A (30) átkapcsoló henger (b) ütközője arra szolgál, hogy az (55) emelőt a tolóka először említett mozgásának megfelelően állítsa be. Mint említve volt, a fönti berendezés a szedőgép betűszekrényeinek megtöltésére szolgál s billentyűzete a szedőbillentyűkkel átellenben van elrendezve, hogy mindkét billentyűzeten egyszerre lehessen dolgozni. A szedő számára a betűknek egyik széles oldalukon, ós pedig bevágásukkal balfelé kell a csatornákban feküdniök. Mint azonban fentebb említve volt, a betűk szétosztás alkalmával úgy feküsznek a (29) hajóban, hogy bevágásuk fönt van s a betűkép a szétosztó munkás felé néz. Ennélfogva a betűket jobbra kell átfordítni, hogy bevágásuk a szétosztó munkás jobb oldala felé nézzen s a betűk a szedőgép számára helyesen feküdjenek. Ezen célból a szétosztó hajó mellső vége alatt és a (36) csúsztatópálya elején fekvő (50) fölvevő csatorna úgy van meghajlítva, hogy a betűk, mielőtt a csúsztatópályára jutnak, 90°-kal elforgattatnak. A csúsztató pályán mindegyik tolóka mellett két (53) akasztókilincs van elrendezve (6., 7. és 9. ábra), melyek kétkarú emelők alakjával bírnak s szilárd talapzaton nyugosznak. A kilincsekre rúgók hatnak, melyek azoknak fölső végeit fölfelé törekednek nyomni. A (46) tolókák nyugalmi helyzetében (középállásban) a kilincsek a tolókáknak a (47) és (48) kivágások között fekvő tömör részei által úgy forgattatnak el, hogy a kilincsek fölső végei pontosan a csúsztatópálya síkjába esnek (9. ábra). Mihelyt valamely billentyű lenyomásakor egy tolóka a csúsztatópályába mozdul, a kilincsek alsó végei a tolóka kivágásába lépnek, míg ugyanakkor a kilincsek fölső végei az illető tolóka mellett a csúsztatópálya fölé emelkednek. Ennek következtében a tolóka rögzítve lesz s a betű nem csúszhat tovább, mint amennyire szükséges. Mindegyik tolóka a hozzátartozó betű vastagságának felel meg. Ha egy helytelen billentyű lenyomása következtében nem az igazi, hanem egy túlvastag betű vezettetett a tolókához, akkor ezen betű nem illeszkedik teljesen a tolóka kivágásába, minek következtében a kiálló betű a (42) fogókat s ennek folytán az egész (39) szállítószíjat megakasztja. "A szíj (37) dobja ekkor egy (54) harangot szólaltat meg (8. ábra), mely a szétosztó munkást az akadály elhárítására hívja fel. Ha ellenben a tolóka kivágásába esett betű túlvékony, akkor a fölötte elhaladó (42) fogók az (53) kilincseket nem nyomják le teljesen legmélyebb helyzetükbe úgy, hogy a rúgók a kilincseknek a csúsztatópálya fölé emelkedő fölső végei által megakasztatnak s az (54) harang ismét megszólal. Ha pedig a kellő betú fekszik a tolóka kivágásában, akkor a fogók (4-3) tárcsái a betűre gyönge nyomást gyakorolnak s ennek folytán az (53) kilincsek fölső végei annyira lenyomatnak, hogy a tolóka fölszabadul s visszahúzó rúgója által a betűcsatorna fölé vitetik, melybe a betűt leejti. Ha valamely betű a tolókát elhibázná, akkor a (42) fogó ezen betűt a csúsztató pálya végére vezetné, hol a betű az (56^ kijáratnál egy gyüjtőszekrénybe hullna (7. ábra). Továbbá arról is gondoskodva van, hogy a szétosztó hajóból ne lehessen egyszerre két vékony betűt kilökni. Ezen célból az (50) fölfogó csatornában egy (51) rúgó van