39420. lajstromszámú szabadalom • Összegező gép

_ 4 -gezőkerekokről a számkerekre vitetik át (42. ábra). Ebből kitűnik, hogy a (102) számkerekek az összegezésnél ugyanazon irányban forognak, mint valamely szám beállításánál. Az összegnek a (118) összegezőkerékről a (102) számkerekekre való átvitelével egyidejűleg a (100) kilincsek a számkerekek (101) fogaskerekeivel hozatnak kapcsolatba úgy, hogy a (74) szán helyzetében megtartatik. Ha az összegezés után a (102) számkerekek a nulla állásba visszakerülnek, akkor mint a 43. ábra mutatja, a (118) összegező-keréknek az üres (114) kerekekkel való kapcsolata megszűnik úgy, hogy az összegezőkerekek szintén megtartják nulla állásukat. Ha azonban közbenső összeget kell nyomtatni, anélkül, hogy újból nullával kezdenénk, vagyis más szavakkal, ha az eddig nyomtatott számok összegét kell megállapítanunk, de azután ez az összegezőkereken megmaradjon, hogy a következő számokat is hozzá adhassuk, az alább ismertető módon valamely rész összegbillentyű lenyomása révén elérjük, hogy a számkerekeknek nulla-állásba való visszavezetésénél a részösszeg nyomtatás után a (118) összegezőkerekek az üres (114) kerekekkel kapcsolatban maradnak úgy, hogy tehát a számkerekeknek a nullaállásba való visszavezetésénél az összegezőkerekek ismét az eddig elért részösszegre állíttatnak be. A (130) keretet (2. és 17. (22) ábrák) olyképen tartjuk normális helyzetében, hogy a (118) összegezőkerekek és az üres (114) kerekek kapcsolaton kívül tartatnak. Ezt a (132) tekercsrugó idézi elő, mely egyik végével az említett kerethez, másik végével a (66) oldalkerethez van erősítve. Hogy a (130) keretet lefelé nyomhassuk és ezáltal az összegezőkerekek az üres (114) kerekekkel kapcsolatba jöhessenek, a (66) oldalkeret belső lapja a (133) görbülettel van ellátva (4. ábra). A fentemlített lengő (129) tengelyt, mely a (135) karral van ellátva kéziemeltyű segélyével működtetjük (19., 23. ábrák). Ezen (135) karhoz a (136) rúd van csuklósan megerősítve, melyre viszont a (137) pecek van erősítve. A (137) pecek a (136) kar mindkét oldalán kiáll (4. ábra). Az egyik oldalon a pecek együtt működhetik a (133) görbülettel és a másik oldalon a (130) keret peremével. Ha már most a gép rendes üzeménél a kéziemeltyűt úgy működtetjük, hogy a (129) tengely leng akkor a (137) pecek a (133) görbület és (130) keret között tolódik el (19. ábra) ós ezáltal a keretet annyira leszorítja, hogy a (118) összegezőkerekek az üres (114) kerekekkel kapcsolatba jutnak. Ha a (137) pecek löketének mellső végét elérte, akkor a (138) váltón megy körösztül, amely forgathatóan fölfüggesztett (139) karra van erősítve. A (137) pecket visszafelé való mozgásánál a (138) váltó lejtője fölfelé tereli úgy, hogy az a (123) görbület fölött megy vissza. Ezen mozgások a 19. 22. ábrákból láthatók. Az összegezőkerekek most már a (132) rugó befolyása alatt az üres kerekekből kiemelkedhetnek. Hogy azonban a részek helyes működését biztosítsuk szükséges, bogy az összegezőkerekeket a pecek visszafelé való mozgásának még egy része alatt az üres kerekekkel kapcsolatban tartsuk. E célból a (130) keret a (147) orral van ellátva, míg a (135) kar hasonló (148) orral bír. A (148) orr (21. ábra) a (147) orral jut kapcsolatba, ha a (137) pecek a (130) keretet felszabadítja és így a (130) keretet alsó helyzetében tartja mindaddig, amíg a (135) kar nem távozott annyira lefelé, hogy a (147 és 148) orrok egymásról le nem csúsztak. Az öszszeg nyomtatásánál szükséges azonban, hogy az összegezőkerekek és üres kerekek kapcsolatát a kéziemeltyű mozgása alatt megszüntessük. Ezt a 9. és 23. ábrában föltüntetett berendezéssel érjük el. A (137) pecek a (134) peeken nyugszik, mely a (66) oldalkeret megfelelő nyílásán hatol át (4. ábra). A (134) pecek a (140) emeltyűn ül, mely (141)-nél forgathatóan van ágyazva. A (140) emeltyű két (142) horonnyal van ellátva, amelyekbe a (143) kilincs kapaszkodhatik úgy, hogy ezáltal az emeltyű vagy az egyik vagy a másik helyzetben tartható. A 8. ábrában föltüntetett normális helyzetnél a (137) pecek annyira szabad, hogy a