39321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés enyvnek és gelatinnak előállítására liszt vagy daraszerű enyvszolgáltató anyagokból

— 2 — A berendezést mindenekelőtt megtöltjük többé-kevésbbé előmelegített vízzel és az enyvet szolgáltató anyagokkal, mire a (11) tengelyt forgásba hozzuk. E tengely forgása a (16 18), illetve (17 22) áttételek és a (21), illetve (25) tengelyek útján a (26), illetve (27) szárnykerékre vitetik át. Ezek forgása által a berendezésben lévő fölhevített víz örvénylő mozgást fog végezni, mely a vízhez kevert, igen finoman szétaprított nyersanyagokat is állandóan örvénylő mozgásban a fűtőfölület mentén továbbhajtja úgy, hogy a fölhevített és túlhevített víz a nyers anyag legapróbb részeit is körülnyalábolja, áthatja és lemossa. A keveréknek a hevítő berendezés mentén való folytonos elhajtása által a képzelhető legjobb melegkihasználást érjük el. Ugyanezen berendezésben végezhetjük a nyers anyagok mosását is. Ha a berendezést saválló anyagokkal, pl. fával, alumíniummal, ólommal, vagy saválló kövekkel béleljük ki, akkor a csontrészecskéknek macerálását, illetőleg vegyszerekkel vagy savakkal való előkezelését is végezhetjük el benne. Az enyvnek és a gelatinnek jobb kivonására a leírt körfolyamatot nyomás, túlnyomás vagy légüresség mellett is végezhetjük. Az eljárás keresztülvitelére szolgáló berendezés további nagy előnye abban ál!, hogy egy vagy több hengeres csőnek az (1) és (2) csőhöz való hozzácsatolása által könnyen megnagyobbítható. Az eljárást úgyis foganatosíthatjuk, hogy a főzési eljárásnak alávetett 'enyvszolgáltató anyagokat vékony rétegekben szitákon terítjük szét és ekkor tesszük ki a gőz hatásának, miáltal az anyagon a gőz bensően áthatol. Az így kezelt anyagot azután ismét alávetjük a fölhevített vagy túlhevített vízzel végzett, fönt említett kilúgozó eljárásnak, mire az anyagot vékony rétegben újból szitákon szétterítjük és gőz hatásának tesszük ki. Ezt az eljárást mindaddig megismételhetjük, míg az 'enyvet szolgáltató anyagot teljesen ki nem merítettük. Az ezen eljárásra szolgáló berendezés a rajz 4—6. ábráin látható oldalnézetben, keresztmetszetben és fölülnézetben, utóbbi levett fölső rész mellett. Ez a berendezés az 1—3. ábrán föltüntetettől csak annyiban tér el, hogy úgy az (1 2) hengeres csövekben, valamint az (5 6) könyökrészekben vízszintes (30 31 32 33) sziták vannak elhelyezve. E célból úgy az (1 2) csövek, mint az (5 6) könyökrészek két-két részből, és egy-egy alsó és fölső félből állanak, melyek vízszintes (34) karimák útján vannak egymással összekötve. Az (1 2 5 6) részek alsó felébe a sziták könnyűséggel behelyezhetők, mely célra ezen alsó felek megfelelő belső kiugrásokkal lehetnek ellátva, melyen a szitán fölfekszenek. Az (1 2) csövek és (5 6) könyökrészek fölső felébe a sziták a belső falon kiképezett (35) toldatokba beakaszthatok. Hogy a sziták e toldatok fölé kiemelhetők legyenek, a sziták megfelelő (36) kivágásokkal vannik ellátva, miáltal a sziták a (35) toldatok mentén kiemelhetők, illetve beilleszt'ictők. A beillesztés után a szitákat hosszanti tengelyük irányában eltoljuk úgy, hegy a toldatok a sziták széle alá fekszenek s ezt alátámasztják. A tetszőleges számban alkalmazott sziták fölfelé álló (37) karimákkal vannak ellátva. Ezen berendezés használati és működési módja a következő: A berendezést mindenekelőtt megtöltjük hideg vízzel, mire a (26 27) szárnykerekeket megforgatjuk és ezáltal a vizet örvénylő mozgásba hozzuk. Az enyvszolgáltató anyagot azután fokozatosan beöntjük úgy, hogy a berendezésben az anyag is a vízzel együtt örvénylő mozgást végez. Bizonyos idő múlva a mozgást lassítjuk vagy egészen be is szüntetjük, aminek az lesza következménye, hogy az enyvanyag vékony rétegekben majdnem teljesen egyenletesen leülepedik a (30—33) szitákon. A víz leeresztése után azután tetszőleges ny;mású gőzt vezetünk be, mely a szitákon szétterített anyagra behat. Ezáltal nemcsak azit érjük el, hogy egyenletes, gőz behatása alatt álló enyvtömegünk lesz, ha-