39321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés enyvnek és gelatinnak előállítására liszt vagy daraszerű enyvszolgáltató anyagokból

- 3 -nem hogy az eddiginél rövidebb ideig hatásra kerülő, kisebb gőznyomást is alkalmazhatunk és ennek dacára a gőz igen jól átjárja az anyagot. A gőz behatása után az anyagot meleg vagy túlhevített vízzel spirálisalakú örvénylő áramlásban kilúgozhatjuk, ezt az örvénylő mozgást azután újra meglassítjuk, illetve beszüntetjük úgy, hogy ugyanaz az anyag az első kilúgozás után hasonló módon egyenletes vékony íétegekben leülepedik a (30—33) szitákon, mire a folyadék leeresztése után ismét gőz hatásának tesszük ki. Ennek az eljárási folyamatnak előnyei: Az enyvet szolgáltató anyagot mindkét oldal felől lehet gőznyomás, vagy nyomás nélküli gőz hatásának kitenni, miáltal az anyag egyenletesen átitattatik. Minthogy nem tételezhető föl, hogy a részecskék az örvénylő mozgás megszűntével a szitákon előbbi helyzetüket elfoglalják, a következő leülepedésnél mindenkor más-más részecskék fognak a (30—33) szitákon leülepedv?, fölül kerülni, miáltal az anyag teljesen kihasználtatik. A gőznek a vékony rétegekben szétterített anyagra való behatása által a munkaidő még alacsony gőznyomásnál is tetemesen megrövidül. Az 1—3. és 4—6. ábrán föltüntetett berendezés akként is módosítható, hogy a hengeres csövek nem vízszintes, hanem rézsútos avagy függélyes helyzetben álljanak. Szükséges azonban, hogy a sziták, melyeken az anyag vékony rétegben szétterül, vízszintes vagy közel vízszintes helyzetben legyenek. A hengeres csövek úgy is rendezhetők el, hogy koncentrikusan körülövezik egymást. Ez esetben természetesen a külső csőnek nagyobb átmérővel kell bírnia, mint a belsőnek és két végén süvegszerű födéllel kell elzárva lennie. A szárnykerekek ekkor a belső csőben, az enyvanyagot fölvevő sziták pedig a két cső közötti gyűrűalakú térben rendezhetők el. Ilyenkor az anyagot fölvevő sziták célszerűen fölcsappanthatók akként, hogy a fölcsappantott helyzetükben mindaddig megtarthatók legyenek, míg az anyag a vízzel együtt körfolyamatát végzi, ellenben vízszintes helyzetbe lecsappanthatók, ha az anyagnak vékony rétegben le kell rakodnia a szitákon. Uyforma változtatások azonban nem érintik a találmány lényegét. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás enyvnek és gelatinnek előállítására liszt- vagy daraszerű enyvszalgáltató anyagokból, azáltal jellemezve, hogy a nyers anyagokat spirális alakú körmozgásba hozzuk, mikor is a vízrészecskék az enyvszolgáltató anyagokkal örvénylő mozgást végeznek, miáltal az enyvet szolgáltató anyag arra kényszeríttetik, hogy állandóan a fűtőfölület mentén áramolj ék. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az enyvet szolgáltató anyagot fölváltva vékony rétegekben szitákon szétterítjük, azután gőz hatásának tesszük ki és meleg vagy túlhevített vízzel kilugozzuk. 3. Berendezés, az 1. alatt védett eljárás foganatosítására, jellemezve két fűtött, végein egymással összekötött, víz, valamint az enyvet szolgáltató anyag fölvételévé szolgáló hengeres cső által, melyekbeu hajócsavarszerű szárnykerekek vannak forgathatóan ágyazva. 4. A 3. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a két (1 2) cső egymás mellett van elrendezve és (5 6) könyökcsövek útján gyűrűszerű vezetékké egyesítve. | 5. A 4. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gyűrűalakú vezetékben az enyvet szolgáltató anyagok leülepedésére vízszintes (30 31 32 33) sziták vannak elhelyezve. 6. A 3. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a két hengeres cső koncentrikusan van egymáshoz képest elrendezve és a csövek között lévő gyűrűalakú térben fölcsappantható szitafenekek vannak elhelyezve. (2 rajzlap melléklettel.) o«LtA* RÉ8.~VKNYTÁR8AAÁR NYOMDÁJA BUCAPE6TE*