39277. lajstromszámú szabadalom • Újítás közvetlen hatású gőzszivattyúkon

• megjelent 1907. évi julius hó 20-án. MAGY. Kin. fíSK? SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEI RAS 89277. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Újítás közvetlen hatású gó'zszivattyúkon. HENBY R. WORTHINGTON CÉG NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 junius hó 18-ika. Találmányunk tárgya oly közvetlen hatású gőzszivattyúkon eszközölt újítás, melyeknek egy vagy több kiegyenlítő- vagy segédhengere és dugattyúja van és melyben a szállított nyomás alatt álló folyadék oly módon hat, hogy a segéddugattyú a fődugattyú löketének első szakában eme dugattyúval ellentétes második'szakában pedig eme dugattyúval egyező irányban mozogjon, mi lehetővé teszi, hogy a fődugattyúhoz a gőz hozzááramlását előbb szüntessük meg. mielőtt ez löketét teljesen befejezte volna, anélkül, hogy ennek következtében a gép muukakifejtése csökkennék. Ily gépeknél azonban megtörténhetik, hogy a dugattyú a változó üzemviszonyoknak megfelelően túlságosan hosszú vagy túlságosan rövid löketet végez. — Találmányunk célja már most az, hogy a kiegyenlítő nyomást igen egyszerű és hathatós módon szabályozzuk és a gép löketét gyakorlatilag véve állandó hosszúságúvá tegyük. Ezt a célt akként érjük el, hogy a kiegyenlítő hengernél egy elvezető nyílást alkalmazunk, melynek nyitásával a fődugattyú ellen ható nyomást csökkenthetjük, tehát a fődugattyú munkakifejtését nagyobbíthatjuk, eme nydást nyitó tagot pedig a fődugatytyúról oly módon vezéreljük, hogy mikor ennek lökete kisebbedik, a ható kompenzáló nyomás növekedjék, ellenben mikor a löket növekedik, eme nyomás kisebbedjék úgy, hogy a löket hosszának változásánál eme változást kiegyenlítsük és a löket hosszát gyakorlatilag állandóvá tegyük. A csatolt rajzon az 1. ábra az általában ismert álló, közvetlen hatású gőzszivattyúknak a találmány tárgyát képező újítással fölszerelt foganatosítási alakja látható oldalnézetben, részben metszetben, a 2. ábra a kompenzáló nyomást szabályozó berendezés fölülnézete, a 3. ábra függélyes metszete a 2. ábra 3—3 vonala szerint a 4. ábra az 1. ábrán látható gép függélyes metszete az 1. ábra baloldala felől nézve, az 5. ábra vízszintes metszete a 3. ábra 5—5 vonala szerint, a 6. ábra a szabályozó szelep és emelő részlete, melyen eme részek a 3. ábra képsíkjával párhuzamos és a 4. ábra képsíkjára merőleges képsíkon van ábrázolva. Eme rajzokon (A) a főgőzheuger, (B) a szivattyúhenger, (C) a főnyomóvezeték, (D) ennek szélkazánja, (Ej a gép keresztfeje, (F) a kompenzálóhengerek, melyek dugaty-