39248. lajstromszámú szabadalom • Tenger alatt járó hajók ismételt lemerülésének és emelkedésének eszközlésére szolgáló készülék

— 2 nak derékszög - alatti folytatása és amely négyszögletes (6) nyílással van ellátva; ez a könyökcső a (7) csaphüvely helytálló csapjául szolgál, mely hüvely kisebb vagy nagyobb számú sugárirányú (8) csőtoldatokkal van ellátva; ez a hüvely az (5) helytálló cső körül foroghat és a (9) tömítés közbeiktatásával az (5) csőnek (10) karimájával van összekötve. A (11) csap a (12) (mely cső az (5) könyökcsőnek az (1) oszlop másik oldalán levő részének egyenes vonalban való folytatása) és egy másik (13) cső közé van iktatva, amely a tenger alatt járó hajó (3) falához van erősítve; ez a (11) csap így közlekedést létesít az (5) könyökcső és a hajó külső része között; egy másik (14) tolattyús vagy szelepes csap a (15) cső segélyével közvetlen közlekedésbe hozza a (2) tartályt a (13) csővel és következésképen a hajó külsejével. Az (5) könyökcső (10) karimája és a tömítésnek megfelelő karimája annyi (16) bevágással van ellátva, mint a hány (8) csőtoldat van a (7) csaphüvely körül alkalmazva ; ezek a bevágások arra szolgálnak, hogy egy (17) rúgóskilincset fogadjanak magukba, amely arra szolgál, hogy a helytálló készüléknek forgó részét rögzítse, amikor a (7) csaphüvely (8) csőtoldatainak egyike összeesik az (5) csőnek (6) négszögletes nyílásával. A (18) csövek egyik karimájuk által a (8) csőtoldatokra vannak erősítve és a másik karimájukhoz a (19) toldat segélyével a (21) edény van erősítve, mely a (19) toldat meghosszabbítását képező (20) csővel van ellátva és a levehető (22) födéllel van légmentesen elzárva. Ezen (21) edényeknek a (20) központi cső és a falazat közötti gyűrűs terébe a lyukgatott vasbádogból készített és egy-egy adag kalciumkarbidot tartalmazó (23) dobozok helyeztetnek, melyek a (24) lábak által bizonyos távolságban tartatnak egymástól és a (25) rúgó által a (21) edény feneke felé szoríttatnak; a levegő eltávolítására szolgáló (26) szelepek a (22) levehető födél közepébe vannak helyezve és hajlékony tömlő segélyével a (34) tartállyal állanak összeköttetésben (3. ábra), amelyet megelőzőleg legliressé teszünk, hogy a hajó belsejében ne történjék acetylengáz robbanás. A (21) edényeket (27) vízköpenyekkel hüthetjük a kalciumkarbid fölbomlásakor keletkezett magas hőmérséklet leszállítása céljából; ebben az esetben a (28) és (29) csapok segélyével ezeket az említett hűtőköpenyeket egymásután a (30) és (31) tömlők és (32, 33) csapok segélyével a környező vízzel hozzuk összeköttetésbe. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett készülék működési módja a következő: A (21) edényekbe oly nagyságú kalciumkarbid adagokat helyezünk, hogy a keletkezett gáz térfogata a kiszorítandó víz mennyiségével arányos kiürítéshez szükséges időre számítva legyen, arra alapítva, hogy minden kilogramm karbid 300 liter gázt szolgáltat illetőleg másodpercenként 6 litert. Ha minden edény meg van töltve karbiddal, egyiket közülök úgy helyezzük el, hogy a (17) kilincs a (16) bevágások egyikébe essék, ebben a helyzetben a megfelelő (8) toldat tökéletesen födi az (5) cső (6) nyílását; ekkor aztán fokozatosan nyitjuk a levegő eltávolítására szolgáló (26) csapot, valamint a (18) és a (4) csapot, miáltal létrejön a közlekedés a (21) edény és a (2) tartály között, amely utóbbinak vize a hajó merülési mélységből eredő nyomás folytán a (21) edénybe hatol és az ebben foglalt karbidot elborítja úgy, hogy az acetylengáz rohamosan fejlődni kezd; ekkor aztán a (26) csapot becsukjuk úgy, hogy a gáz,miután nem tud kiáramlani, nyomást gyakorol a (2) tartályban levő vízoszlopra, evvel az előbbi út irányával ellenkező irányú utat végeztetvén ; a gáz tovább képződése közben behatol a (2) tartályba és a minden tenger alatt járó hajón lévő lemerülési éstölemelkedési nyílásokon át a vizet kiszorítja, ami a hajót annyira megkönnyíti, hogy az fölemelkedik a víz fölszínére és megmarad ebben a helyzetben, anélkül, hogy a (18) csapot és a (4) tolattyút el kellene zárni; a gáz, amely még ezután fejlődik, a tartályból a lemerülési nyílásokon át eltávozik.