39245. lajstromszámú szabadalom • Mozgó duzzasztó gát forgó hajózsilipekkel

2 Amint a rajzon látható, a hajózó meder négy (abc d) pillérrel (3) nyílásra van osztva s a pillérek mindegyike két függélyes rácsozattal összekötött és az alapba szilárdan lehorgonyzott tartóból áll. Az elzárás két egyenközény-alakú (e el) lapos hajóval történik. Ezen hajók a (b), iII. (c) pillérekhez vannak kapcsolva az (f) és (fl) csuklókkal s esetleg az (a), ill. (d) pillérekhez is hozzá kapcsolhatók a (g) és (gl) csuklókkal. Ezen csuklók a mederfenékbe eresztett csaptokból és két gyűrűből állnak, melyeknek egyike a hajóhoz, másika a pillérhez van erősítve. Minden csukló függélyes tengelye kerek, tömör vagy üreges vasrúdból áll, mely a gyűrűkbe tétetik, a csaptokba támaszkodik, és egy retesszel rögzíttetik, mely a legfölső gyűrű alatt rajta áthatol. Ezen gyűrűk oly módon vannak elhelyezve, hogy a hajó emelhető és sülyeszthető legyen, amennyiben a hajó gyűrűi a pillérhez erősített gyűrűk között csúsznak a csukló tengelyén. A hajók függélyes elmozdulásának elősegítésére a hajók a pillérekhez (h) görgőkkel támaszkodnak, melyek úgy vannak a hajóhoz csatolva, mint a Stoney zsilipek görgői. Hasonló görgővezeték van helyezve a hajók külső fölülete és az (a) és (d) pillérek közé, valamint a két hajó érintkező fölületei közé is. Ezen görgővezetékek célja abban áll, hogy a hajók és a pillérek közti, valamint az érintkező hajók egymásközti súrlódását megakadályozzák, midőn a hajók emelés és sülyesztés közben a csuklók tengelyein csúsznak. A hajókat (b) és (c) pillérek, melyekhez támaszkodnak és az (i il) láncok tartják; ezen láncok a (j) és (jl) helyen a hajók széléhez vannak kapcsolva a vízfolyás felöli falon, körülbelül a nyomás középpontjának megfelelő magasságban, vagy kissé följebb s a (k) és (kl) csigák körül futnak, melyek a vízfolyással szembenéző fölső oldalon a (b) és (c) pillérek irányában bizonyos távolságra elhelyezett és az alapozásba szilárdan lehorgonyzott testhez vannak erősítve, míg a láncok másik vége a (j jl) pontokkal szimmetrikus (1 11) pontokhoz csatlakozik és az (m ml) dobokra csavarodik. Más (n nl) láncok a hajók kezelése céljából később leírandó módon vannak elrendezve. A hajók a vízfolyással szembe néző oldalukon (o) zsilipekkel vannak ellátva, melyek ismert módon kezelhetők (3. ábra); hasonló zsilipek vannak a másik oldalon is, melyek azonban a rajzban nincsenek föltüntetve. A hajók feneke, mint az 5. ábrán látható, (p) borítással van ellátva, mely a hajó alsó szélén folytonos zárást biztosító hosszpallókból és ezekre merőlegesen elhelyezett harántpallókból áll. Ezen elrendezés a hajó feneke alatt, ha az le van eresztve, és a mederfenéken nyugszik, vékony vízréteget hagy, mely a zsiliptől fölfelé fekvő víztömeggel áll összeköttetésben. A duzzasztó elhelyezése következő módon történik. Előbb az (el) hajót azon helyre hozzuk, melyet az a duzzasztó műben el fog foglalni. A (gl fl) csuklók függélyes Tengelyét a gyűrűkbe és a csaptokba vezetjük. Azután, hogy a hajót a fenékre sülyeszszük, a hajó belsejében lévő medencékbe a fölső oldalon lévő (o) zsilipek megnyitása által megfelelő mennyiségű vizet eresztünk (4. ábra). Hogy tökéletesen vízmentes zárást érjünk el, a (gl) csukló mellé egy kis zsilipet helyezünk el (görgővezetékkel), hogy elzárjuk azon kis közt, mely a (d) pillér és a hajó jobb széle között marad és melyet a (gl) csukló és az előzőkben jelzett görgővezeték foglal el. A (d) pillér két tartója közötti rész szintén zsilippel vagy egymás fölé helyezett zsilipsorral van elzárva. Másrészt a hajó völgyirányú alsó széle a mederből kissé kiugró ütközőre támaszkodik. Azután ugyanúgy járunk el az (e) hajóval és a két hajó közti hézagot egy zsilippel elzárjuk, míg egy másikkal az (e) hajó bal széle és az (a) pillér közti rést zárjuk el.