39245. lajstromszámú szabadalom • Mozgó duzzasztó gát forgó hajózsilipekkel

- 3 -Miután az elzárás ilyenformán megtör­tént, a duzzasztott víznek valamelyik ha­jóra jutó nyomása a hajó közepén lévő pil­lér és a láncot tartó test között oszlik el úgy, hogy a hajó (3) pontban van megtá­masztva. Ha a duzzasztó így el van helyezve és a medret meg akarjuk nyitni, akkor a ha­jók tartályaiból a vizet kiengedjük, ameny­nyibsn a hajó völgyoldali zsilipéit kinyit­juk. Ha a hajó üres, akkor a víz fölhajtó ereje a (p) borítás elrendezése folytán a hajó fenekére hathat. Ha a hajók eléggé fölemelkedtek, akkor a (g) csukló tengelyét, a szomszédos kis zsilipet, az (e) hajó bal vége és az (a) pil­lér közötti görgővezetéket, és azon kis zsilipet és görgővezetéket, mely a két ha­jót elválasztja, kivesszük, az (i) lánc hú­zását az (m) dob megeresztése által csök­kentjük s azután az (el) hajóra átmenve, az (e) hajót beforgatjuk. E célból az (e) hajó jobb széléhez (n) lánc van a (q) he­lyen erősítve, mely lánc a (k) mellett le­horgonyzott (s) csiga körül vezettetik s azután az (el) hajó bal végén lévő (r) dobra csavarodik. Az (r) dobot forgatva, az (e) hajót a;z (f) csukló körül megeről­tetés nélkül beforgathatjuk, mert a hajó két felén a fölső víznyomás egyensúlyban van. Az (©) hajó ilyenformán hosszában fekszik a (b) pillér baloldalán, a 2. ábrán föltüntetett helyzetben. Hogy az (el) hajót is beforgathassuk, a kezelő a (d) pillérre megy, hol a (t) dob van elhelyezve, melyre az (el) hajó bal vé­gén az (u) helyén megerősített s a (kl) mellet lehorgonyzott (sl) csiga körül ve­zetett, (n) lánc csavarodik. A hajó ilyen­formán a (c) pillér jobb oldalára forgat­ható (2. ábra). így középen oly nyílás marad, mely egyenlő lehet a folyók zsilipeinéla legma­gasabb hajók számára alkalmazott nyílás­sal. Sőt mindkét oldalon egy-egy felényi széles segédnyílás is marad. Ha a nyitott medret el akarjuk zárni, akkor a kezelő a (d) pillérre megy (mely a partról megközelíthetőnek van föltéte­lezve) s a (t) dobot elforgatja, melyre az (nl) lánc legombolyodása után az (n2) lánc csavartatik, mely lánc az (el) hajó jobb végéhez (xl)-nél van erősítve. Ha az (el) hajó helyén van, akkor a kezelő átmegy ezen hajóra, mely most a (d) pillérrel érint­kezik és az (r) dobot elforgatja, melyre az (n) lánc legombolyodása után az (n3) lánc csavarodik, mely lánc az (e) hajó jobb végéhez (q)-nál van erősítve. Az (e) hajó most elfordul és az (el) hajóval egy vo­nalba helyezkedik. Ezen elrendezés folytán a leírt zsilipes hajók igen könnyen kezelhetők, és a duz­zasztó nyitása ép oly gyors, mint zárása. Ezen eszközök, melyek árvíz vagy jégzaj­lás idején szinte egy pillanat alatt nyílnak és úsznak, nincsenek rongálásnak kitéve, mint azon elzáró szerkezetek, melyeket a mederfenékre fektetnek. Amellett tökéle­tes vízelzárást biztosítanak, melyet nem le­het elérni többszörösen egymásmellé helye­zett zsilipekkel vagy betétekkel sem. Az ilyen mozgó gát mozgékonysága a lehető legnagyobb és a duzzasztási magasság tet­szés szerint szabályozható. Ezen szabályo­zás szintén önműködőlég megy végbe, mi­után a fölső vízszin emelkedésekor a hajók, melyeknek súlya a víz beeresztésével oly módon szabályoztatott, hogy bemerülésük a kivánt duzzasztási magasságnak feleljen meg, önmaguktól fölemelkednek és a fö­lösleges vizet átbocsátják. Az is nagy előny, hogy a lefolyás inkább a fenéken megy végbe, mint túlömléssel, különösen mozgó talajú folyókon, mert az ilyen folyók fe­nekén görgetett anyagokat a duzzasztó nem állítja meg úgy, hogy azok tovább folytathatják természetes útjukat és nem képeznek lerakodásokat, melyek a medret eltömnék. A kezelési költségek szükség­szerűig mélyen alatta maradnak a jelen­leg használatos mozgógátak, valamint a magas híddal ellátott duzzasztók költsé­geinek is, melyeknek bár meg van azon elő­nyük, hogy a meder fenekén nem hagynak mozgó részeket lerakodni, de azon nagy hátránnyal bírnak, hogy igen sokba kerül-

Next

/
Thumbnails
Contents