39245. lajstromszámú szabadalom • Mozgó duzzasztó gát forgó hajózsilipekkel

- 3 -Miután az elzárás ilyenformán megtörtént, a duzzasztott víznek valamelyik hajóra jutó nyomása a hajó közepén lévő pillér és a láncot tartó test között oszlik el úgy, hogy a hajó (3) pontban van megtámasztva. Ha a duzzasztó így el van helyezve és a medret meg akarjuk nyitni, akkor a hajók tartályaiból a vizet kiengedjük, amenynyibsn a hajó völgyoldali zsilipéit kinyitjuk. Ha a hajó üres, akkor a víz fölhajtó ereje a (p) borítás elrendezése folytán a hajó fenekére hathat. Ha a hajók eléggé fölemelkedtek, akkor a (g) csukló tengelyét, a szomszédos kis zsilipet, az (e) hajó bal vége és az (a) pillér közötti görgővezetéket, és azon kis zsilipet és görgővezetéket, mely a két hajót elválasztja, kivesszük, az (i) lánc húzását az (m) dob megeresztése által csökkentjük s azután az (el) hajóra átmenve, az (e) hajót beforgatjuk. E célból az (e) hajó jobb széléhez (n) lánc van a (q) helyen erősítve, mely lánc a (k) mellett lehorgonyzott (s) csiga körül vezettetik s azután az (el) hajó bal végén lévő (r) dobra csavarodik. Az (r) dobot forgatva, az (e) hajót a;z (f) csukló körül megerőltetés nélkül beforgathatjuk, mert a hajó két felén a fölső víznyomás egyensúlyban van. Az (©) hajó ilyenformán hosszában fekszik a (b) pillér baloldalán, a 2. ábrán föltüntetett helyzetben. Hogy az (el) hajót is beforgathassuk, a kezelő a (d) pillérre megy, hol a (t) dob van elhelyezve, melyre az (el) hajó bal végén az (u) helyén megerősített s a (kl) mellet lehorgonyzott (sl) csiga körül vezetett, (n) lánc csavarodik. A hajó ilyenformán a (c) pillér jobb oldalára forgatható (2. ábra). így középen oly nyílás marad, mely egyenlő lehet a folyók zsilipeinéla legmagasabb hajók számára alkalmazott nyílással. Sőt mindkét oldalon egy-egy felényi széles segédnyílás is marad. Ha a nyitott medret el akarjuk zárni, akkor a kezelő a (d) pillérre megy (mely a partról megközelíthetőnek van föltételezve) s a (t) dobot elforgatja, melyre az (nl) lánc legombolyodása után az (n2) lánc csavartatik, mely lánc az (el) hajó jobb végéhez (xl)-nél van erősítve. Ha az (el) hajó helyén van, akkor a kezelő átmegy ezen hajóra, mely most a (d) pillérrel érintkezik és az (r) dobot elforgatja, melyre az (n) lánc legombolyodása után az (n3) lánc csavarodik, mely lánc az (e) hajó jobb végéhez (q)-nál van erősítve. Az (e) hajó most elfordul és az (el) hajóval egy vonalba helyezkedik. Ezen elrendezés folytán a leírt zsilipes hajók igen könnyen kezelhetők, és a duzzasztó nyitása ép oly gyors, mint zárása. Ezen eszközök, melyek árvíz vagy jégzajlás idején szinte egy pillanat alatt nyílnak és úsznak, nincsenek rongálásnak kitéve, mint azon elzáró szerkezetek, melyeket a mederfenékre fektetnek. Amellett tökéletes vízelzárást biztosítanak, melyet nem lehet elérni többszörösen egymásmellé helyezett zsilipekkel vagy betétekkel sem. Az ilyen mozgó gát mozgékonysága a lehető legnagyobb és a duzzasztási magasság tetszés szerint szabályozható. Ezen szabályozás szintén önműködőlég megy végbe, miután a fölső vízszin emelkedésekor a hajók, melyeknek súlya a víz beeresztésével oly módon szabályoztatott, hogy bemerülésük a kivánt duzzasztási magasságnak feleljen meg, önmaguktól fölemelkednek és a fölösleges vizet átbocsátják. Az is nagy előny, hogy a lefolyás inkább a fenéken megy végbe, mint túlömléssel, különösen mozgó talajú folyókon, mert az ilyen folyók fenekén görgetett anyagokat a duzzasztó nem állítja meg úgy, hogy azok tovább folytathatják természetes útjukat és nem képeznek lerakodásokat, melyek a medret eltömnék. A kezelési költségek szükségszerűig mélyen alatta maradnak a jelenleg használatos mozgógátak, valamint a magas híddal ellátott duzzasztók költségeinek is, melyeknek bár meg van azon előnyük, hogy a meder fenekén nem hagynak mozgó részeket lerakodni, de azon nagy hátránnyal bírnak, hogy igen sokba kerül-