39220. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyszerű vagy többszörös expanzióval működő hengeres gépek járatására

elrendezve. Ezen alaknál záróközegek gyanánt szelepek vannak alkalmazva. A 3—6. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az összes vezényelt záróközegek a hengerek ugyanazon oldalán vannak elrendezve és két (r s) gőzbevezető és egy közös (t) kivezető nyílásnak felelnek meg (5. és 6. ábra). A beömlőszelepek (u) és (v)-vel, a kiömlőszelepek pedig (x) és (y)-mal vannak jelölve. A két (a) és (b) henger között a közlekedést az (l) csatorna létesíti, mely az (u) és (x) szelepszekrények, valamint a (b) henger közötti összeköttetést eszközli és a (2) és (3) nyílésok segélyével közlekedik az (a), illetve (b) hengerrel. A 4. ábrában jobban látható (5) csatorna köti össze az (y) és (v) szelepszekrényeket és az (a) hengert, mely (5) csatorna a (6) és (7) nyílásokon keresztül közlekedik a (b), illetve (a) hengerrel. A 4. ábrában láthatjuk, hogy az egymást keresztező (1) és (5) csatorna egymás fölött halad el és hogy a két henger közös kiömlő szekrénnyel bír, mely a (t) kiömlési csőtoldattal van ellátva. Ezen szerkezet működési módja teljesan megegyezik az 1. ábrabeli szerkezet működési módjával, eltekintve a gőzbeömlés megkettőzésétől. Szelepek helyett természátesen bármily más elosztó vagy záróközeget alkalmazhatunk, például a Corliss-féle csapokat (7. ábra) vagy hengeres t-olattyúkat (8. ábra). Oly szerkezetet is alkalmazhatunk, melynél ugyanazon közeg vezényli a beömlést és kiömlést. Sőt egyetlen tolattyút alkalmazhatunk mindkét henger számára és ezt előnyösen az összekötő csatornák keresztezési helyén rendezhetjük el. Ha a 3. és 5. ábrát együttesen úgy tekintjük, mintha négyhengerű gőzgépetábrázolnának, látjuk, hogy a hengerek egymás mellett és egy vonalban vannak elrenömlő szelepekhez szolgál. Az ily csatorna a (b) henger (f) beömlő szelepszekrényét az (a) henger (e) kiömlőszelepszekrényével köti össze, a (k) csatorna pedig az (a) henger (g) beömlő szelepszekrénye és a (b) henger (d) kiömlőszelepszekrénye között létesít összeköttetést. Az ily csatorna az (m) nyíláson keresztül a (b) henger belsejével és az (n) nyíláson keresztül az (a) henger belsejével közlekedik. Hasonlóképen a (k) csatorna is az (o) nyíláson keresztül az (a) henger belsejével és a (p) nyíláson keresztül a (b) henger belsejével áll összeköttetésben. A berendezés működése a következő: Tegyük föl, hogy az (f) beömlő szelep nyitva és ennélfogva a (g) beömlőszelep csukva van. A gőz a (c) csatornából a nyitott (f) szelepen keresztül az (i) csatornába és ebből az (m) és (n) nyílásokon keresztül a (b) és (a) hengerekbe hatol és a dugattyúkat ellenkező irányban mozgatja. Ebből láthatjuk, hogy egyetlen (f) elosztó vagy záróközeg szabályozza mindkét (a) és (b) henger beömlését. Ezen beömlési periódus alatt a (b) henger (d) kiömlőszelepe nyitva áll és a (b) hengerből a gőz a (p) nyíláson, az (a) hengerből az (o) nyíláson a nyitott (d) szelepen és a (h) csatornán keresztül távozhatik. Ebből látható az is, hogy egyetlen záróközeg vezényli a kiömlést is mindkét henger számára. A dugattyúknak ellenkező irányú mozgásánál ugyanazon működés ismétlődik meg, azon különbséggel, hogy a (g) beömlőszelep és (e) kiömlőszelep jön működésbe. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a csatornaösszeköttetés ugyanolyan, mint az 1. ábrában, azon különbséggel, hogy a szerkezet egyszerűsítése céljából, egyes csatornák és összeköttetések, melyek az 1. ábrában világosság kedvéért elkülönítve vannak föltüntetve vannak föltüntetve, a 2. ábrában egymás fölött és egymással összefüggően vannak dezve. Természetes azonban, hogy az egyesített hengerek lépcsőzetesen, tandemben vagy tetszőleges más csoportosításban, mely a találmány alkalmazását lehetővé teszi, is elrendezhetek.