39083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kovácsolt vaskerekek sajtolására
hajlíttatik. Ezon sajtolási folyamat, vagyis a (3) kölyü lefelé mozgatása alatt, vagy pedig ezen mozgás befejeztével a (7) lyukasztó tövist fölfelé mozgatjuk, hogy a munkadarab átszúrassék s csupán a kerék egyik oldala felé terjeszkedő (10) ideiglenes agy képződjék. A 2. ábra a lyukasztó tövist végső helyzetének elérése előtt tünteti föl, míg a 3. ábrán a végső helyzet látható. A munkadarabnak az ideiglenes agy képezése céljából való átlyukasztását előnyöd a fölső (3) kölyü lesűlyesztésével egyidejűleg végezni, mivel lyukasztás alkalmával a (7) tövis a fémet befelé húzza s ily módon a munkadarabnak a (8) bordarész helyén való megvékouyodását elősegíti. Atlyukasztás alkalmával az ideiglenes (10) agy jelentékeny hosszúságra nyújtatik úgy, hogy a végleges agy előállítására elegendő fém áb rendelkezésünkre. A (8) bordarész már ezen munkaszakasz alatt, vagy pedig az ezt követő műveletek alkalmával hozható a végleges vékonyságra. Az ideiglenes kerékagynak az 1—3. ábrákon látható módon való előállítása után a munkadarabot az agy, futófölület és nyomkarima további megmunkálása céljából ismét fölhevítjük és az 5—6. ábrákon föltüntetett sajtóba hozzuk, melynek alsó (13) kölyüje egy (14) tövis fölvételére szolgáló központi furattal bír. Az alsó kölyü továbbá a kerékagy alsó részét alakító (15) mélyedéssel és a (26) nyomkarimát alakító (21) gyűrűs csatornával van ellátva. A fölső (16) kölyü a (14) tövis [befogadására szolgáló (18) központi furattal, továbbá az agy fölső részé* alakító (17) központi mélyedéssel és egy (19) gyűrűs csatornával bír, mely a hozzácsatlakozó (20) gyűrűs csatornával együtt a kerék (25) futófölületével alakítására szolgál. A fölső (16) kölyü két részre is osztható, melyek közül a belső a kerékagy, a külső pedig a futófölület megmunkálására szolgálhatna. Ezen két részre osztás az 5 ábrán szakadozott vonalakkal van jelezve. A fölső (16) kölyü lesülyesztése alkalmával az ideiglenes (10) agy fémanyaga a (15) és (17) mélyedésekbe szoríttatik s nagy nyomást szenved, mely a 6. ábrán látható (22) kerékagyat hozza létre. Ha a kerék (8) bordarészét az előző munkaszakasz alatt nem hoztuk a végleges vékonyságra, akkor ezen második munkaszakasz alatt a fölső kölyü (23) gyűrűs pofája és az alsó kölyü (24) gyűrűs mélyedése között tovább vékonyítjuk. Ezen második sajtó szintén úgy van foganatosítva, hogy a fölös fémet az agy képződésének elősegítése céljából befelé szorítja. Az agy előállításával egyidejűleg a (25) futófölület a (26) nyomkarikával együtt a 6. ábrán látható alakra sajtoljuk. A munkadarabot most, újabb fölhevítés nélkül a 7. és 8. ábrán föltüntetett sajtóba helyezzük, melyben a munkadarab a végleges alakot veszi föl. Ezen sajtolásnál a bordarész hajlási görbéjének alakja megváltozik s a keréktalp a (30) helyen nagy nyomást szenved, mely a fémet még jobban megvékonyítja és szövetét olyan erőssé teszi, hogy a kerék a legnagyobb mértékben ellenálló lesz. Könnyen belátható, hogy a fönti három sajtó mintái lényegileg azonos alakkal, még pedig homorú-domború alakkal bírnak s fokozatosan kiszélesednek, míg mélységük folyton csökken. Az első sajtó kölyüje magas kiugrással bír, mely a kerék talpát jelentékeny magasságra hajlítja föl, míg a második sajtónál ezen gyűrűs kiugrás kiszélesedik s a bordarésznek megfelelő alakra van hozva. Az utolsó sajtóban a munkadarab még jobban szétterül s a végleges alakot veszi föl. Magától értetődik, hogy a jelen találmány szerinti eljáráshoz való sajtókölyük alakja többféle változást szenvedhet. így pl. a 9., 10, és 11. ábra szerint az ideiglenes agyat nem fölfelé, hanem lefelé sajtoljuk. Ezen sajtónál a fölső (33) kölyü egy (32) tövissel van szilárdan összekötve, mely az alsó (34) anyamintára helyezett munkadarabot legelőször is átszúrja. A (34) anyaminta (36) mélyedéssel bír, melyhez a (40) gyűrűs kölyü fölvételére szolgáló központi (37) furat csatlakozik. A munkadarabnak a (32) tövissel való átlyukasztása után az alsó (40)
