39036. lajstromszámú szabadalom • Újítások szivattyúkon

— 200 — emelkedésénél elzárná. Mint az a 9. és 12. ábrán világosan látható, a (64) nyújtvány (65) csavarmenetei el vannak távolítva, vagy meg vannak szakítva, hogy (69) csatornák vagy hornyok keletkezzenek, melyeken a folyadék a henger és a dugattyú középdaiabja között lévő, gyűrűalakú (70) térbe jut, mint azt részletesebben ismertetni fogjuk. A dugattyú (61) középdarabjának átmérője valamivel nagyobb, mint a fölső (31) darabé, de valamivel kisebb, mint a szivattyúhengeré úgy, hogy a föntebb jelzett (70) tér keletkezhetik, mely térből az ebbe a (69 69) csatornákon bejutott folyadék a dugattyú fölső darabja és a henger fala között lévő (36) gyűrűkamrába jut. Eme dugattyúszei kezetnél az (52) és (67) golyós szelepek, úgy, mint a közönséges szivattyúknál a dugattyú, lefelé mozgása közben kinyílnak és lehetővé teszik, hogy a henger alsó részében lévő folyadék a dugattyún át a dugattyú fölé jusson. A dugattyú következő fölfelé mozgásánál az (52 67) szelepek rendes viszonyok között záródni törekednének, hogy így a dugatytyú által megemelt összes folyadék fölemelhető legyen, azonban a szelepeknek ezt a törekvését az üreges (23) dugatytyúrúdon a dugattyú (44) kamrájába és innen a (43 47) csatornákon a (36) gyűrűkamrába szorított tömítőfolyadék legyőzi, szívóhatása következtében az (52) és (67) szelepeket megemeli és így az átfolyó folyadék mennyiségét tetemesen növeli. A jelzett vezetékeken áthajtott tömítőfolyadék, úgy mint az előbb leírt foganatosítási alaknál, de jóval nagyobb mértékben növeli a szivattyú teljesítő képességét, minthogy ez a folyadék injektorszerű hatása következtében nemcsak a dugattyún szívat át folyadékot, hanem a dugattyú alsó részén is fölszorítja azt a megszakított (65) csavarmenetek (69) hornyain a középdarab körül létesítő (70) gyűrűs térbe, vagyis a most leírt foganatosítási alaknál a munkaképesség a jelzett (69 70) vezetékek hatása alatt is növekedik. Ily módon nemcsak ép oly hatásos tömítést biztosítunk. mint előbb, hanem a szivattyú munkaképességét is lényegesen növeljük az előbb leírt szerkezet segélyével. A már előbb említett kettős hatású szivattyút oly módon rendezzük el, hogy a szivattyú által fölemelt folyadék egy részét a föntebb leírt módon a szivattyúba vezeti vissza ennek tömítése és munkaképességének fokozása céljából. Ez a kettős hatású szivattyú a főszivatytyúval egy vonalban elhelyezett (75) szivattyúhengerből és ebben ide-oda mozgó (76) dugattyúból áll, mely a (23) dugatytyúrúd fölső végéhez van kapcsolva. A (76) dugattyú üreges fölső és alsó fenekében (77a 78) nyílások vannak kiképezve, melyeken a folyadék a hengerből a dugatytyú belsejébe jut. Eme (77a 78) nyílásokat az üreges dugattyúban elhelyezett szelepek fogják körül, melyeket egymással (80) rudak útján kapcsolt (79!> és az üreges dugattyúrudat körülfogó (80) gyűrűk képeznek. Az üreges dugattyúrúd a dugattyúba nyúlik és eme dugattyúba eső részén egy (81) nyílással van ellátva, melyen a folyadék a kettős hatású szivattyúból az üreges dugattyúrúdba jut. A (23) dugattyúrúd a (76) dugattyú fölé ér és egy vastagabb (77) rúddal van összekötve, mely a szivattyúhenger födelén kiképezett (78a) tömítőszelencén megy át, hogy azt a szivattyú (nem ábrázolt) hajtóművével össze lehessen kötni, míg a kettős hatású szivattyú alatt a (23) dugattyúrúd egy (80a) kapcsoliódarab útján van a (81a) csővel összekötve, melynek átmérője a dugatytyúrúd (77) részének átmérőjével egyezik meg. Ez a (81a) cső a (82) tömítőszelencén nyúlik ki a kettős hatású szivattyú hengerének a.fe!ó részéből és hasonló (82) tömítőszelencén nyúlik be a szivattyú (21) tokjának fölső részébe. A (81a) cső akkor, mikor a (76) dugattyú az alsó állásában van, a (83) tömítőszelencéből a dug.ittyúlöketének hosszán át valamivel nagyobb hosszúságú részével nyúlik ki. A dugattyú rúd vastagabb (77) része és a most leírt (81a) cső ama szerkezetnél, melynél a kettős hatású szivattyú üreges dugattyújába