39036. lajstromszámú szabadalom • Újítások szivattyúkon

— 200 — a folyadékot a főszivattyú emelkedő cső- j véből vesszük, abból a célból van alkalmazva, hogy a kettős hatású szivattyú csakis annyi folyadékot vonjon el, amennyi a főszivattyú dugattyújának tömítésére és munkaképesságének fokozására épen elegendő. Az a berendezés, mely a főszivattyú által szállított folyadék egy részét a kettős hatású szivattyú (75) hengerének alsó és fölső részéhez vezeti, egy (85) csőből áll, melybe a szivattyútok fölső részéből a (86) csövön jut be a folyadék és melytől egy fölső és egy alsó (87), ill. (88) cső ágazik el. Emez elágazó csöveken a folyadék fölváltva jut a kettős hatású szivatytyú (76) dugattyú hengerének fölső, ill. alsó végéhez. A (87 88) elágazó csövek (89 90) szeleppel vannak fölszerelve, melyek a folyadéknak a kettős hatású szivattyúba való áramlását szabályozzák. Mikor a (76) dugattyú fölfelé mozog, az alsó (78) nyílás és a (89) csapószelep záródik, viszont a fölső (77a) nyílás és a (90) csapószelep nyitva van. A hengerben a dugattyú fölött lévő folyadék tehát a (77a) nyíláson az üreges dugattyúba és innen a (81) nyíláson az üreges (23) dugattyúrúdba megy, melyen át az alsó dugattyúba áramlik, hogy itt a leírt módon az alsó dugattyút tömítse és a főszivattyú munkabírását fokozó injektorhatást létesítse. A kettős hatású szivattyú másik löketénél a henger alsó részébe a (88) elágaz.ócsövön beszorított folyadék a (78) nyíláson megy az üreges dugattyúrúdba, miközben a (89) szelep és a (77a) nyílás zárva van. A fölső szivattyú munkabírása a jelzett nyílások nagyságához viszonyítva akkora, hogy a folyadék eme nyílásokon nagy sebességgel és nyomással áramoljék át. Ez a kettős hatású szivattyú, mely a főszivattyú által szállított folyadék egy ré- ! szét oly célból, hogy azt a főszivattyú dugattyújának tömítésére és munkaképességének fokozására értékesítse, elvonja, a kitűzött célnak igen jól felel mag, de természetesen más kettős hatású szivattyúval is helyettesíthető, mely a szolgáltatott fo-i lyadékot más forrásból is veheti, vagy folyadék helyett gőzt, levegőt vagy gázt is szivattyúzhat. Magától érthető, hogy a dugattyú alsó (32) darabja, melynek átmérője a szivatytyúhenger belső átmérőjével egyezik meg, nem szolgál tömítésre, mert a tömítést a folyadék végzi, hanem csak vezeték gyanánt. Magától érthető, hogy a tulajdonképeni dugattyú folyadéktömítéssel dolgozik, a dugattyút pedig, melyet a rajzan különböző darabokból állónak tüntettünk föl, másként is lehet szerkesztani, hacsak a találmány elvét betartjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás szivattyúkon, főleg lebegő szilárd anyagokat tartalmazó folyadékok szállítására szolgáló szivattyúkon, azáltal jellemezve, hogy a dugattyúnak a hengerrel szemben való tömítésére egy folyadékáram szolgál, mely a dugattyú belsejéből indul ki és a dugattyú kerülete és a henger fala között gyűrűhenger alakjában emelkedik föl, a dugattyú egyik vagy mindkét löketénél, hogy ily módon a dugattyú fölött lévő folyadékoszlopban fölfelé irányuló áramlást létesítsen és a folyadéknak a dugattyú mellett való átszivárgását meggátolja. 2. Az 1. alatt védett újítás egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az üreges dugattyú egy, a tömítő folyadék bevezetésére szolgáló üregesdugattyúrúdra van szerelve, és fölső végén meg van vékonyítva úgy, hogy itt a dugattyú és henger között egy szűk, gyűrűalakú tér képződjék, mely alsó végén a dugattyú üregével közlekedik úgy, hogy a gyűrűalakú térben a fölfelé irányult, tömítőfolyadék áram létesülhet. 3. A 2. alatt védett újítás egy foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az üreges dugattyúrúd egy szivattyúval van összekötve, mely a főszivattyú által szállított folyadék egy részét az üreges dugattyúba nyomja vissza, oly célból, hogy így a tömítő folyadékáramot szolgáltassa.