39036. lajstromszámú szabadalom • Újítások szivattyúkon

— 200 — irányú elmozdulásánál folyadék által legyen tömítve, az, elvezetőcső közelében a tömítőfolyadék mozgatására egy kettős hatású szivattyút rendeztem ©L Eme szivatytyú szerkezete teljesen tetszőleges lehet, egy előnyös foganatosítási alakja a következőkben van ismertetve. Megjegyzem még, hogy a dugattyú alsó darabja, mely a szivattyúhengerbe beleillik, nem arra szolgál, hogy tömítést létesítsen, hanem csakis arra, hogy a dugattyút mozgása közben biztosan vezesse. A dugattyú és a henger közé szorított folyadék azonkívül, hogy a tömítést végzi, a szállítandó folyadékra, injektorhatást is gyakorol, tehát jóval több folyadékot szív át a dugattyún, mint amennyi ennek emelkedő mozgásánál egyébként a dugattyún áthaladna. így ha a dugattyúba a tömítőfolyadékot benyomjuk és ez a dugattyúból a (43) gyűrűkamrán a (36) gyűrűkamrába megy, az áramló folyadék sebessége a (36) csatorna fölső részén a nyomást kisebbé teszi, mint amekkora nyomás hat a (39) csatorna betorkollási helye alatt, tehát a dugattyú és a henger alsó részében uralkodó nagyobb nyomás következtében több folyadék fog a dugattyún áthatolni, mint amennyi a dugattyún egyébként átfolynék. Ezt az injektorszerű hatást a dugatytyú mindkét löketénél létesíthetjük, ha a tömítőfolyadékot szolgáltató szivattyú kettős hatású. A folyadékáram injektorszerű hatása nemcsak abban nyilvánul, hogy a dugattyú lefelé mozgásánál az (52) golyós szelep megemelkedését segíti elő, hanem a henger alsó végén alkalmazott (29) szívószelepnek az üléséről való leemelkedését is elősegíti, tehát a jelzett szelepen a dugattyúhoz áramló folyadék mennyiségét is lényegesen fokozza. Ezért a folyadékáram a szivattyú munkaképességét a dugattyú mindkét irányú löketénél lényegesen fokozza. A szivattyú fokozott munkaképessége annak tulajdonítandó, hogy a folyadékot nagy sebességgel hajtjuk át a (36} gyűrűkamt ának a (39) csatorna fölött lévő, aránylag hosszú szakaszán úgy, hogy az alul uralkodó nagyobb nyomás fokozott i mennyiségű folyadékot hajt át a dugattyú I (40) csatornáján. Ugyanily nyomáskülönb| ség hat az (52) és (29) szelepekre, mely I azokat már akkor megemeli, mikor közön| séges viszonyok között a szelepek még szorosan fészkeikre feküdnének. Ezért eme most leírt szerkezet nemcsak a dugattyú tömítését biztosítja annak mindkét löketénél, hanem a szivattyú munkabírását is nagy m:értékben fokozza. Világos, hogy ugyanezt a hatást érnők el a dugattyú egy löketénél, mikor a tömítőfolyadéknak a dugattyún való áthajtására egyszerű hatású szivattyút, alkalmazunk. A 8. és 9. ábrán látható foganatosítási alaknál a dugattyú tömítése lényegében véve a föntebb jelzett módon történik, azonban a szivattyú munkabírása még jobban fokozódik. A szivattyú eme foganatosítási alakjánál a dugattyú előbb leírt két (31) és (32) darabja közé még egy harmadik (60) darab is be van kapcsolva, mely részletrajzban a 9. és 15. ábrán,, a másik két darabbal kapcsolva és a szivattyúhengerben beszerelve pedig a 8. ábrán látható. A dugattyú (31 32) fölső, illetve alsó darabja teljesen az előbb leírt módon van •alakítva, a közbekapcsolt (60) résznek pedig egy csőalakú (61) középrésze van, melyet a belső (62) csavarmenetei segélyével a fölső darab (33) csavarnyújtványára csavarunk (8. ábra). A (61) középrész fölső végén egy, a fölső darab alsó (42) végét körülfogó (63) karimája van, míg alsó végén egy vékonyabb, (64) nyújtványt visel, mely (65) csavarmeneteivel a dugattyú (32) alsó darabjának (34) belső csavarmeneteibe fogódzik. Eme közbeeső darab vastagabb és vékonyabb része között egy (60) gyűrű van alkalmazva, mely a (67) szelepgolyó ülésfölületét képezi és melyre ez a golyó ráfekszik, mikor a dugattyú fölfelé mozog, illetve melyről a golyó leemelkedik, mikor a dugattyú lefelé mozog. A (60) középdarab alsó, vékonyabb részének oldalt alkalmazott (58) nyílásai vannak, melyeken a folyadék áthatolhat, haanyújt-I vány alsó részét az (52) golyós szelep föl-