39036. lajstromszámú szabadalom • Újítások szivattyúkon

— 200 — varva és akként van kiképezve, hogy a (24) rúd (25) gömbcsuklójával együtt működő süveget alkosson. A 8. ábra egyszerű megtekintéséből kitűnik, hogy a (24) rudat szerelésének megkönnyítése céljából két darabból állítottuk elő. A dugattyú í fölső (31) darabjának keresztmetszete kisebb, mint a (20) hengeré úgy, hogy a dugattyú és a henger között gyűrűalakú (36) kamra marad szabadon. A fölső (31) darabot a (37) közfal két kamrára osztja, a (37) közfal fölött egy (38) kamra létesül, a (37) közfal alatt pedig egy (39) csatorna van kiképezve, mely a (37) közfal alatt lévő (40) csatornát a dugattyú fölső darabja és a henger között szabadon maradó (36) kamrával köti össze. A dugattyú (32) alsó darabjának (34) csavarmenetei fölött egy fölfelé nyúló (41) karima van kiképezve, mely a fölső darab külső, gyűrűalakú lejtős (42) fölületét fogja körül (5., 10. és 13. ábra) és így eme (31) rész körül egy ferde, gyűrűalakú (43) csatornát létesít (5. ábra). Mikor a dugattyú két da^rabját egymásba csavartuk, a fölső darab alsó végének szélesebb része az alsó darab eme kiszélesedő (41) karimájának fölső végével esik egybe, tehát az alsó és fölső darab között egy gyűrűaliakú (44) tér létesül, mely a dugattyú fölső darabjában kiképezett (45) oldalcsatornákon (5., 6., és 17. ábra) a (38) kamrával, továbbá a (43) csatornákon a (36) gyűrűkamrával közlekedik, mely jóval a (39) csatorna két nyílása alá ér. Ez a gyűrűkamra alsó végén annak következtében, hogy a dugattyú (31) fölső darabjának (48) szakasza kiszélesedik (10. és 13. ábra), a (47) szűkületbe megy át. (5. ábra). A dugattyún átmenő és ezáltal fölemelt folyadék a (36) gyűrűkamrán jut a dugattyúból a szivattyúhengerbe. A dugattyú alsó darabjának átmérője akkora, hogy a hengerbe épen beleüljék, de abban ne súrlódjék. Ez az alsó darab egy rövid cső, melynek alul vékonyabb (50) nyújtványa van. Eme nyújtvány fölött van a dugattyú alsó darabjában a kiváltható (51) gyűrű által ké| pezett szelepülés elhelyezve, melyre a visz| szacsapó szelepet képező (52) szelepgolyó fekszik. Ez a szelepgolyó lehetővé teszi, hogy a dugattyú lefelé mozgásánál a henger alsó részéből a dugattyúba és ebből a ! (36) gyűrűkamrán át a henger fölső részébe folyadék menjen, azonban a dugattyú fölfelé mozgásánál az (51) szelepülésére fekszik és így meggátolja, hogy a dugatytyúból folyadék folyjék ki. A dugattyú fölső (31) darabjának alsó nyújtványán (53) nyílások vannak kiképezve, melyeken át akkor, mikor a dugattyú lefelé mozgásánál megemelt (52) szelepgolyó a nyújtvány alsó nyílását elzárja, a nyújtványba folyadék juthat be. Maga a dugattyú a szokásos módon, mint szelepes dugattyú működik, nevezetesen fölfelé mozgásánál a benne lévő folyadékot magával viszi, amennyiben ekkor az (52) golyós szelep a záró helyzetében van, míg a henger szívó szelepe nyitva lévén, a dugattyú a hengerbe a beszivattyúzandó folyadékot beszívja. Mikor a dugattyú lefelé mozog, a henger szívószelepe elzáródik, a dugattyú szelepe pedig kinyílik, hogy a folyadék az üreges dugattyún, a (34) csatorna nyílásain és a (36) gyűrűkamrán át a dugattyú fölső oldalára jusson. A dugattyú tömítésére folyadék szolgál, melyet a szivattyú elvezető csöve közelében az üreges (23) dugattyúrúdon át vezethetünk be. A dugattyú föntebb leírt szerkezete lehetővé teszi, hogy a tömítőfolyadék az üreges dugattyúrúdon a (38) kamrába, innen a (45) csatornákon a (44) gyűrűkamrába, azután a gyűrűalakú, ferde csatornán és a (47) szűkületen át a (36) gyűrűkamrába menjen, hol a tömítőfolyadék a szivattyúzandó folyadékkal keverődik. A dugattyú tömítését végző folyadék oly nyomás alatt és akkora sebességgel áramlik ki a (36 43) és (47) vezetékeken, hogy a dugattyú fölött lévő folyadékoszlop a dugattyú és a henger között nem szivároghat át. Hogy a tömítőfolyadék a dugattyú mindkét löketénél a dugattyúhoz hozzávezethető legyen és hogy a dugattyú mindkét