37960. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas fluidummal hajtott gép forgó hengerekkel

2 — Az (e el) dugattyúknak (d dl) dugattyú- | rúdjai külső végükön T-alakú (f fl) keresztfejeket hordják, melyeknek karjaival két pár (g gl) rúd van összekötve, melyek a hengerek középvonalával párhuzamosak. A (g gl) rudak másik végén a (h hl) karok vannak megerősítve, melyek a (j jl) görgőkkel ellátott (i il) harántrudakat hordják. Az (i il) rudak a megfelelő hengerekhez erősített, hosszirányú (k kl) vezetékeken járnak át és görgőik a helytálló (m) gépkeretben vagy az erre erősített lemezekben kiképezett (1) görbületi vezetékekbe nyúlnak. Midőn tehát a (g gl) rudak a dugatytyúk járása közben ide-oda mozognak, a hengerek a (j jl) görgőknek a görbületi vezetékben való mozgása folytán a főtengellyel együtt forgattatnak. A munkafluidumnak be- és kibocsátása az (a al) hengereknél fölváltva és félfordulatonkint eszközöltetik úgy, hogy az egyik dugattyú munkalökete alatt a másik dugattyú hajtatik és a munkafluidum ennek hengeréből kiszoríttatik. Azon szerkezet, mely arra szolgál, hogy a váltakozó összeköttetést létesítsen a megfelelő hengerek és a munkafluidum bebocsátó vezetéke vagy a fáradt fluidum kibocsátó vezetéke között, mely viszont a szabadba, vagy egy kondenzátorba vezet, a 4. ábrán van föltüntetve és pedig a részeknek azon helyzeténél, melyek azok az (e) dugattyú munkalöketének kezdetén foglalank el. Az (n) hengeres részből alkotott gőzszekrény, mely a (b) főtengelyt körülveszi j és a helytálló (m) gépkerethez van erő- j sítve, egyik oldalán az (o) üreggel bír, mely i egy gőzkamrát alkot és mely tetszőleges i szelep útján ismert módon összeköttetésbe hozható egy megfelelő gőzforrással. Az (n) gőzszekrényt a főtengellyel együttforgó (c) j hüvely veszi körül, mely a hengerfödelek- j kel van összekötve ós célszerűen két kü- ! löuböző belső átmérővel bíró részből áll; ezek közül az egyik a (b) tengelyt szoro- ; san körülveszi és a hengerek számára • szilárd ágyazást képez, a másik rész ellen- ! ben, mely a tulajdonképpeni hüvelyt képezi, a gőzszekrényt veszi körül. Az utóbbi rész a (p) gőzbebocsátó nyílással bír, mely hengerek belső födelén levő nyílással korrespondeál. Közvetlenül az (a) henger dugattyújának munkalökete előtt, illetve annak kezdetén, vagyis midőn az (e) dugattyú az 1. ábrán föltüntetett helyzetben van, a (p) gőzbebocsátó nyílás össszeköttetést létesít az (o) gőzkamrával, amikor is a friss gőz a hengerbe bocsáttatik mindaddig, míg ezen összeköttetés a henger és a (c) hüvely forgó mozgása folytán meg nem szakíttatik; a löketnek ama része, mely alatt gőz beáramlás tart, meg van szabva a (p) gőzbebocsátó nyílás és az (o) iireg kerületének mérete által. Könnyen belátható már most, hogy csekély módosítással a szerkezet akként is foganatosítható, hogy a gőzbebocsátás vagy gőzelzárás vagy mindkettő a szükség szerint változtatható legyen. A gőz kibocsátása a (q) kibocsátó nyíláson át történik, mely a henger belső fedelében van elrendezve és melyet a hengeres (r) rész a dugattyú munkalökete alátt zárva tart; az (r) rész, mely a (b) főtengelyt körülveszi, a dugattyú visszajáró lökete alkalmával az (rl) üregen át a küllevegővel vagy egy kondenzátorral közlekedik. Teljesen ugyanily módon vannak az (al) hengerhez tartozó bebocsátó és kibocsátó nyílások is elrendezve. Minthogy a két henger a tengelyhez képest 180° alatt van elrendezve a, tengelynek egyik félfordulata közben kiáramlás, inásik félfordulata közben pedig beáramlás megy végbe. A hajtott részeknek reverzálása az ezek és a gép (b) főtengelye közé iktatott fogaskerekű (s) reverzáló szerkezet (3. ábra) vagy pedig oly reverzáló elosztó tolattyú segélyével eszközölhető, a milyen a 11. és 12. ábrán vázlatosan van föltüntetve. Hogy a gépet az utóbbi segélyével reverzálhassuk a már említett (n) és (r) gőzszekrények, melyekben bebocsátó és kibocsátó kamrák vannak kiképezve, helytálló elrendezés helyett akként vannak szerkesztve, hogy ten-