37933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzgépek hajtására

— 2 -befejezte előtt elzáródik, hogy a (b) henger- | ben oly kompresszió létesüljön, mely a gáz- j keveréknek az (a) hengerben végbemenő kompressziójával majdnem egyenlő. Ezen egyenlő végfeszültségeket úgy érjük el, hogy a (d) szelep zárását megfelelően sza­bályozzuk ós a két henger ártalmas tereit megfelelően méretezzük. A löket változása­kor, vagy kevéssel ezelőtt a (d) szelep meg­nyílik s a gázkeverék az (a) hengerben meg­gyújtatik. A két henger összekötése követ­keztében a robbanás a nyomást mindkét hengerben ugyanannyival emeli s az expan­zió is mindkét hengerben közösen megy végbe. A hengerátmérők és ennélfogva a hengertérfogatok alkalmas megválasztása által elérhetjük, hogy a lesüiyedő dugattyúk járatának végén a két hengerben a légköri nyomással egyenlő s bizonyos esetekben ennél alacsonyabb nyomás uralkodjék. Mialatt a dugattyúk fölfelé mozognak, a gázok a (g) szelepen körösztül kifúvatnak. Ekközben a (d) összekötő szelep nyitott helyzetben van. A befúvási időszak alatt a (d) szelep zárva van úgy, hogy a gázkeveréket csu­pán az (a) henger, a levegőt pedig a (g) szelepen keresztül a (b) henger szívja be. A kompresszió és a többi periodusok aztán a leírt módon ismétlődnek. Ezen kiviteli alaknál a (b) henger oly gázszivattyút ké­pez, mely kompressziómunka végzésére köny­nyen fölhasználható, mint alább ki lesz fejtre. A működés ugyanilyen módon megy végbe, ha az (a) hengert négy ütemben, a (b) hen­gert pedig két ütemben dolgoztatjuk. Ekkor a (b) hengert az (a) henger szívó és kom­primáló lökete alatt légkompresszor gya­gyanánt használjuk, mivel a két henger a szívási és komprimálási időszak alatt nincs egymással összekötve. Ez esetben a (b) hen­ger, mely egyidejűleg kompresszor is, két szelepet kap (2. ábra), melyek közül a (g) szelep a levegőt a (b) hengerbe bocsátja, a másik (h) szelep pedig a levegőt egy lég­tartányba vezeti el. A (g) és (h) szelepek mindketten kormá­nyozva vannak és pedig a (h) szelep oly módon, hogy a kompressziólöket vége, ill. az összekötő (d) szelep nyitódása előtt ideje­korán záródjék, hogy az (a) és (b) henge­rekben még a gyújtás előtt egyenlő feszült­ségek létesüljenek. A kétütemes működést (1. ábra) szintén alkalmazhatjuk mindkét hengernél, ha a (b) hengert oly kompresszió-szivattyú gyanánt használjuk, mely az elégett gázokat nem a szabadba, hanem a kompresszió végfeszült­ségével egyenlő, meghatározott nyomással egy alkalmas gyüjtőtartányba szállítja. A munkafolyamat ekkor a következő : A gázkeverék az (a) hengerben össze­nyomatik, meggyújtatik és elég, azután pe­dig a két hengerben kiterjeszkedik. Ez eset­ben az (a) mótorhenger számára egy öblítő-és töltő-szivattyút kell alkalmazni, mely tetszőleges szerkezetű lehet s alkalmas he­lyen, pl. a gépkeret alsó részén rendez­hető el. A (d) szelep a visszatérő Jöket alatt a kellő pillanatban elzáratik. A (b) hengerben az elégett gázok kompressziója a löket egyik része alatt, ezen gázoknak egy gyüjtő­tartányba való szorítása pedig a löket má­zik része alatt meg végbe. Hasonló módon kormányoztatik a (g) szelep is, mely a kom­primált gázoknak a gyüjtőtartányba való vezetésére szolgál. A leírt berendezésnek egy másik kiviteli alakja abban áll, hogy a (b) hengert nem­csak kompresszor, hanem egyidejűleg az elégett gázokat az (a) hengerből eltávolító öblítő szivattyú és független kompresszió­gép gyanánt is használjuk. Ezen változta­tással az (a) hengerhez való öblítő- és töltő­szivattyú alkalmazásának szüksége elesik. Ezen célból a (b) hengert úgy méretez­zük, hogy az expanzió vágy a nyomás­csökkenés az (a és b) hengerekben már jó­val a löket vége előtt elérje a légköri nyo­mást, pl. a dugattyúknak az 1. ábrán íol­tűntetett állásánál. Az (a) henger alkalmas helyén egy önműködő (k) visszacsapó sze­lep van elrendezve. A munkafolyamat a következő: Az expanziólöket utolsó része alatt a (b) henger dugattyúja az elégett gázokat az

Next

/
Thumbnails
Contents