37887. lajstromszámú szabadalom • Elektróda gyújtótelepek számára

Megjelent 1907. évi január lió

28-án. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEI RAS 37887. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Elektróda gyüjtó'telepek számára. edison thomas alva föltaláló llewellyn-parkban. A szabadalom bejelentésének napja 1905 december hó 30-ika. A jelen találmány az ismert Edison-féle gyűjtőtelepek elektródáira és különösen a pozitív vagy nikkel elektródák készítésére vonatkozik. Az általam legelőször készített telepeknél az elektróda-elemeket rácsok képezték, melyek lyukasztott, nikkellemezből készült, hullámos és homorú zacskókból álltak, mimiellett utóbbiak rugalmas nyomás mellett a hatóanyagot tartalmazták. A negatív elektródák készítésére egy régebbi szabadalmamban oly keveréket írtam le, mely elektromosan ható, finoman fölosztott vasból és higanyból, vagy más könnyen redukálható fémből áll. A pozitív elektródák előállítására nikkelhydroxyd és pehelygrafit, vagy más pehelyszerű jó vezetőanyagból álló keveréket használtam. Telepem gyakorlati használatánál a negatív elektróda csak kis hátrányokat mutatott, vagy egyáltalán nem bírt ezekkel, míg a pozitív elektróda nagy és előre nem látott nehézségeket okozott, melyek a cella kapacitásának fokozatos csökkenésére vezettek. Kísérleteim azt mutatták, hogy a pehelygrafit, ha alkálikus oldatban hosszú ideig tartó tlektrolyzis hatásának tétetik ki, akkor kontaktus ellenállása változáson megy át. Továbbá azt találtam, hogy pehelygrafit alkalmazásánál a grafitpikkelyek aránylag könnyen eltolódnak egymáson és ezáltal a masszában végbemenő szerkezeti változások lehetőségét elősegítik, ami azonban az eredményes működésre nézve gyakorlatilag káros, amint azt az alábbiakban kifejtem. A pehelygrafit alkalmas helyettesítője után kutatva, azt találtam, hogy fémkobalt-, vagy kobaltnikkel ötvözetből készült filmek vagy pelyheknem bírnak az említett hátránnyal. A pozitív elektródának jelen találmány előtt való készítésénél, a masszát körülbelül cm.-kénti 280 kg. nyomásnak tettem ki, hogy a masszát többé vagy kevésbbé összefüggő pogácsává szilárdítsam. Ezen massza fölületére a kontaktusnyomást csak a zacskófalak rugalmassága fejti ki, mely pedig aránylag kicsi. Ennek következtében természetesen az említett elrendezés mellett nagy nehézséget képez, hogy kellő terjedelmű és kellő nyomással bíró jó fölületi kontaktust biztosíthassunk, teljesen eltekintve azon kontaktusnehézségektől, melyek magában a masszában lépnek föl, melyekre csak újabban jöttem rá és melyek az alábbiakban le is vannak írva. Az említett berendezésnél továbbá a masszában fejlődő gázok folytán a massza tömege lényegesen megváltozik, ami a gyakorlatban to-