37814. lajstromszámú szabadalom • Önműködően ismét beálló csapda egerek és egyéb kártékony állatok megfogására

Megjelent 1907. évi .január lió 14-én. MAGY SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 87814. szám. X/e. OSZTÁLY". Önműködően ismét beálló csapda egerek és egyéb kártékony állatok megfogására. JAEGER MIHÁLY KERESKEDŐ DARMSTADTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 junius hó 23-ika Jelen találmány tárgya önműködően is­mét beálló csapda egerek és egyéb kárté­kony állatok megfogására, mely vízszinte­sen ágyazott, egyoldalúan terhelt fogódob­bal és buktató fenékkel van ellátva. A csapda különösen tömeges fogásra al­kalmas és a fogás lényegesen nagyobb biz­tonságában és gyorsaságában különbözik ily­fajta ismert csapdaszerkezetektől. Ezen elő­nyök egyrészt azon körülmény folytán léte­sülnek, hogy a csapda összes mozgó részei föltétlenül szilárdan állanak, miközben az állat fölmászik úgy, hogy ez nem veszi észre az őt fenyegető veszélyt, másrészt az, hogy a megfelelő csapdarészek kibille­nése, miután az állat a csapdarészeket kiik­tatta, gyorsan és biztosan következik be. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy foganatosítási alakját mutatja, és pe­dig az/ 1. ábrán látható a teljes csapda oldalné­zete, melynél a dob rögzítő szerkezetének láthatóvá tételére a köpeny egy darabja ki van törve; 2. ábrán a lebuktató emelő rögzítő szer­kezete; 3. ábrán a teljes csapda fölülnézete, 4. ábrán a csapda elölnézete, rögzített fogódobbal; , 5. ábrán végül a csapda elölnézete elfor­dított fogódobbal látható. Ezen csapdánál csapóajtók és tolattyúk nincsenek alkalmazva és az állat megfo­gása dob segélyével történik, melyet az ál­lat maga iktat ki és billent meg testének súlya által. A rajzon bemutatott példában a billenő (lobnak nincs zárt köpenye, hanem az egy­oldalúan elrendezett (a) fogócsővel van el­látva és a fölemelhető (b) födősisakkal bíró tokban van elhelyezve. A dob a (c) tengely körül kibillenhet és rajta az (a) fogócsővel szemben a (d) súlyt alkalmazzuk. A dob ki­lengését két szilárd (e) és (f) ütköző ha­tárolja a (d) súllyal együtt. A dob a tok (g) és (h) homlokfalaiban van ágyazva és közöttük oly elrendezést nyer, hogy a dob (i) korongjai közvetlenül a (g) és (h) hom­lokfalak mentén mozognak el. Az (a) fogó­cső az (i) korongokon halad át, miáltal ezek nyílásai pontosan egymással szemben van­nak. A (g) és (h) homlokfalakban a nyílá­sokat ezzel ellentétben úgy alkalmazzuk, hogy a (g) előfalban lévő (k) bebúvó nyílás

Next

/
Thumbnails
Contents