37737. lajstromszámú szabadalom • Közúti vasúti váltó nyomhoronnyal bíró sinek számára

sínfej lefelé kissé le van ferdítve, mint azt a 3. és 7. ábrák mutatják. A (6) és (7) belső vezetékek a (8) és (9) vágánysinekkel szilárd összeköttetésben állnak, melyek a nyelvek folytatását képezik és egymáshoz közelednek, hogy a váltó sínkeresztezését képezzék. Hogy a (6 7) belső vezetékek és a (8 9) vágányainak között tökéletesen merev összeköttetés létesíttessék, az öntöttvasból készült (10) kitöltődarab (5. ábra) van behelyezve, mely a (8) sín és a (6) belső vezeték, illetve a (9) sín és a belső vezeték közötti hézagot teljesen kitölti. Mindegyik tősín egy öntöttvasból készült (11) betétdarab közvetítésével csapok által van a hozzátartozó belső vezetékkel összekötve, mely betétdarab, a (12) váltónyelv támaszát és csúszópályáját képezi. A (11) betétdarab oly módon van kiképezve, hogy bizonyos távolságokban (12) toldatokkal van ellátva (2. ábra), melyekre a nyelv fölfekszik és melyek között mélyedések vannak szabadon hagyva, melyek az utcai szemét fölvételére tartányokat képeznek. A nyelv függélyes forgáscsapjának megfelelően, a (11) betétdarabban a nyelv tövén elrendezett (14) forgáscsap részére hengeres mélyítés van kiképezve. A (2) tősín szárában egy négyszögletes lyuk van elrendezve, mely a vágánytengelyre merőlegesen a (11) betétdarabban, a nyelv (14) csapjában és a belső (7) vezeték szárában is folytatódik (2. és 6. ábra). Ezen négyszögletes rúdba először fölül a (15) ék (6. ábra), azután alul egy hasonló (16) ék helyeztetik, melyek azután a közéjük tolt (17) ékcsavar meghúzása által szétfeszíttetnek. A négyszögletes lyukak oly módon vannak az egyes részeken elhelyezve, hogy a (15) ék csak a (2) és (7) sinekre fejt ki nyomást fölfelé, anélkül, hogy a betétdarabot és a (14) csapot érintené, míg a (16) ék csak a (14) csapra fejt ki nyomást lefelé és a sinek száraival nem érintkezik. A (15 16 és 17) ékek oldalán kis játéktér van szabadon hagyva, hogy a nyelvnek függélyes csapja körül való beállításánál szükséges kis mozgás lehetővé tétessék, A (12) nyelvek öntött acélból készülnek és oly keresztmetszetalakokkal bírnak, hogy a járművek áthaladásánál minden lökés elkerültetik. A nyelvek széles tövűek és a tövek alsó oldala nagy vastag (14) csapot tart, mely csapok körül a nyelvek forgathatók. A (14) csap harántirányban a már említett négyszögletes lyukkal bír, melyen a (15 16 és 17) ékek vannak átdugva. A nyelv keresztmetszetméretei a csúcs felé úgy a szélességi, mint a magassági irányban kisebbednek. A nyelvet forgáscsapja és alakja jellemzi, mely oly négyoldalú gúlához hasonló, melynek alapja a nyelv tövénél van. A (12) nyelvnek a (2) [illetve (1)] tősín felé fordított oldalfölülete, mely a sínfej (5) fölületéhez fekszik (7. ábra), ép úgy, mint az utóbbi, a függélyeshez képest kissé ferde. A nyelvnek a (7) [illetve (6)] belső vezeték felé fordított oldalfölülete, mely a belső vezetékhez fekszik, fölső részében homorú és alsó felében domború görbülettel bír úgy, hogy teknőszerű vájat képeztetik, melynek hosszában a kerekek nyomkarimája tovamozog, melynek a horony alakja megfelel. A nyelv harmadik fölületét a sík alapfÖlület képezi, mely a (11) betétdarab (13) haránttoldataira fekszik. Végül a nyelv negyedik sík fölületén a kerekek futnak; ezen fölület a tőnél széles, a nyelv csúcsa felé vékonyodik és letompított élben végződik. A (11) betétdarab csúsztatófölülete, melyen a nyelv nyugszik, egy, a csúcs közelében fekvő ponttól kezdve, mely körülbelül egy, a 8. ábrabeli (III) és (IV) metszésvonalak között fekvő pontnak felel meg, a nyelv csúcsa fölemelkedik, hogy a csúcsnál a sínhorony legmélyebb helyét elérje. Ezen elrendezéseélja az, hogy az e helyen összegyűlő szemét eltávolítása megkönnyíttessék. A 9. ábrában a nyelvnek a 8. ábra I—VIII metszésvonalain vett keresztmetszetei a nyomkarima hozzátartozó helyzeteivel együttesen vannak föltüntetve. Ezen ábrából világosan látható, holy mily simán érintkezik már kezdetben a nyomkarima a nyelvvel és hogy miképen emeltetik le a kerék lö-