37717. lajstromszámú szabadalom • Elemekből összeállított hőkicserélő berendezés gyorskeringéssel és intenzív fölhevítéssel

e-zek csavarorsó és csavarház módjára egymásba fogódzzanak, vagy pedig csakis az egyik (2) csövet látjuk el csavarhornyokkal, a másik (1) csövet pedig simán hagyjuk. Eme csövek csavarhornyai — mint az az 1. ábrán látható — egyszerűek vagy többszörösek lehetnek, a menetek keresztmetszete négyszög, háromszög stb. emelkedése pedig kisebb vagy nagyobb lehet, annak megfelelően, hogy egy adott térben mily hosszúságú vezetéket kell kifejteni. Ép így az egyes csövek menetei között, vagy a sima cső és a hornyolt cső menetei között lévő hézagok nagyságát ama folyadékmennyiségnek megfelelően választjuk meg, melyet a berendezésen át kell vezetni. Minél kisebb eme hézagok keresztmetszete, annál gyorsabban fog egy adott hosszúságú berendezésben a folyadék keringeni és annál gyorsabb lesz a hőátvitel is. Hogy az (1) és (2) csöveket egymással kapcsolhassuk, fölső részükön (5 6) kúpfölületek vannak kiképezve, melyeket az 1. ábra szerint a (7) csavarok és (8) karimák, a 2. ábra Stzerint pedig a csavarmenetes (9) részre csavart (91) csavarsüveg útján kapcsolunk egymással. Mindkét esetten az (1) és (2) csövek fölső részén, a folyadék elvezetési helyen egy gyűrűalakú (10) kamrát képezünk ki, melyet a két cső között lévő köz kiszélesedése alkot. Az összes csavarhornyok eme kamrába torkollanak, mely a folyadék elvezetésére szolgáló (11) csővel is össze van kötve. A másik két (3) és (4) csőnek ciz a föladata, hogy a folyadékot a hőátvivő berendezés belsejében vezesse, ebből a célból a (4) cső a folyadék bevezetését végzi és majdnem az (1) cső fenekéig ér. A (3) cső a folyadékot ismét fölfelé vezeti a közte és a (4) cső között képződő gyűrűalakú (16) térben, hogy azután a gyűrűalakú (13) térbe jusson és ebből az (1) és (2) csövek hornyai által képezett (14)' csavarmenetes vezetékbe áramoljék, melyben fölmelegedik, lehűl stb,, hogy & (11) csövön át eltávozzék. A (3) csőnek egy (15) korongja vagy karimája van, mely a föntebb jelzett két (13) és (16) teret egymástól elválasztja, hogy így a leírt keringés létesülhessen. A 2. ábrán látható foganatosítási alaknál a (3) cső az 1. ábrán láthatótól eltérően, nem sírna, hanem (N) bordákkal van ellátva, melyek célja az, hogy a berendezés fémtömegének nagyobbítása következtében több hőt és gyorsabban vezessenek a berendezés belsejébe, mint az előbb leírt foganatosítási alak, mi a berendezés munkabírását tetemesen növeli. A 3., 4. és 5., 6. ábrán látható két foganatosítási alaknál ugyancsak három, vagy négy (1 2 3 és 4) cső van alkalmazva, de míg az 1. és 2. ábrán csakis a két külső (1) és (2) cső van csavar és csavarház módjára kiképezve, illetve ezek egyike van csak csavarhornyokkal ellátva, másika pedig és a többi cső mind sima, addig eme két foganatosítási alaknál az összes csövek hornyolva vannak, minek következtében a (13) és (16) vezetékek is csavarvonalalakúak, mint az előbb leírt foganatosítási alaknál a (14) vezeték. Mint az 1. és 2. ábrán látható foganatosítási alaknál, ennél a két foganatosítási alaknál is a (14) vezetékek egy gyűrűalakú (10) kamrába torkollanak, mely az (1) és (2) csövek között, ezek fölső részén van kiképezve és a folyadék elvezetésére szolgáló (11) csővel közlekedik. Hasonló (101) kamra van a (3) és (4) csövek között is kiképezve. A folyadék a középső cső fölső részén áramlik be, de eme csőben egy (41) csavarorsó van elhelyezve, mely az (F) nyíl irányában áramló folyadék vezetésére szolgáló csavarmenetes (41) vezetéket létesít. A (G) pecek meggátolja, hogy ez a csavarorsó fölemelkedjék és a folyadék bevezetésére szolgáló (A) nyílást elzárja, mely az alkalmas (R) kapcsolódarab útján van a (P) vezetékhez kapcsolva. Az (1) és (2) csövek — mint az 1. és 2. ábrán — a csövek összekötésére szolgáló (5 6) kúpfölületekkel vannak ellátva, a (4) csőnek pedig a (6) kúpfölületre fekvő (18)